A Nagy könyvünnep és kortárs művészeti kiállítás programsorozat nyitó rendezvényén mutatták be ünnepélyes keretek között a Magyar Nemzeti Bank „Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat” című kötetét.
A könyv egyik fő üzenete, hogy világunkban az élet minden területén fenntarthatósági fordulatra van szükség, ám ehhez szükség van a közgazdasági gondolkodás alapvető átalakítására is. Az új közgazdaságtan alapvető elveinek kidolgozása a jelen nemzedék feladata, ezért a jegybank most kiadott vitairata párbeszédet kezdeményez ebben a mindenkit érintő globális témában.
A könyv alapjául Matolcsy György gondolatai szolgáltak, amelynek kiinduló pontja, hogy mára a korábbi klasszikus, neoklasszikus, liberális, szociális piacgazdasági és más közgazdasági elméletek érvényüket vesztették, helyükre pedig egy új, most formálódó elmélet lép: a hosszútávú, fenntartható közgazdaság elmélete. A vitairat alapját adó esszében a jegybank elnöke ennek az új elméletnek a legfontosabb elveit fogalmazza meg, az ünnepélyes könyvbemutatón megtartott előadásában pedig részletesen be is mutatta a fő megállapításokat.
Előadásában a jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy az új gazdasági elmélet középpontjában már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek, tehát a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll. Kiemelte, hogy az exponenciálisan bővülő tudás és a technológiai forradalmak felváltják a csökkenő hozadék elvét, és a tudás, valamint a felhalmozott adat válik központi tényezővé.
A tudás az első olyan gazdasági erőforrás, amelynek megosztásával, tehát fogyasztásával az tovább bővül. A tudás, információ, adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot a többi társadalomtudomány, végül pedig a természettudományok világával. Ebben az állandóan változó világban már nincs kőbe vésett, hagyományos közgazdaság, csak egy állandóan változó közgazdaság, éppen ezért a ma használt gazdasági mérőszámok mellett és helyett újakra is szükség van. Az állam változó szerepe kapcsán kiemelte, hogy a jövőben a digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába.
Az előadást követően az MNB három alelnöke, Virág Barnabás, Kandrács Csaba és Patai Mihály is méltatták a több mint negyven szerző által írt vitairatot. Virág Barnabás, aki egyben a kötet egyik szerkesztője is, külön megköszönte a vitairat megalkotásában részt vevő minden szakértő és szerző áldozatos munkáját, és példaértékűnek nevezte azt a szakmai összefogást, ami megelőzte a kötet megszületését.
A beszédeket követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, majd a több száz fős közönség számára lehetőség volt kérdések megfogalmazására a szerzők felé.
