Hogy kommunikálunk modern eszközökkel?

A magyar emberek kapcsolattartási formáinak átalakulását a mobil- és okos telefonok növekvő dominanciája jellemzi leginkább. Jelentősek a demográfiai eltérések; a személyes kontaktus főként a családtagokkal való kommunikáció esetében fontos továbbra is.

A vezetékes telefonok és a mobiltelefonok, valamint az internet széles körű elterjedésének egyik legjelentősebb következménye a kommunikációs szokások radikális megváltozása. Az infokommunikációs eszközök elterjedése globálisan és lokálisan egyaránt egyenlőtlen: míg a világ egyik felében egy faluban jó esetben van egy darab telefon, addig a világ másik felén milliók kommunikálnak nap mint nap saját digitális eszközeiken. Bár a változás kézzelfogható, nehéz megbecsülni például azt, hogy az új technológiák terjedése milyen mértékben csökkenti a személyes kommunikáció jelentőségét, és hogy ennek milyen hatásai vannak az emberi kapcsolatokra. Az Ipsos 2012-es felmérése szerint például ötből négyen szívesebben beszélnek szemtől szemben, mint telefonon, a magyarországi arány pedig ennél is nagyobb.

A Századvég Alapítvány egy januári közvélemény-kutatása a magyar felnőttkorú lakosság kapcsolattartási szokásairól ad helyzetképet. Felmérésünk eredményei is megerősítik, hogy a telefonos kapcsolattartás általánosan elterjedt Magyarországon. Kérdésünkre minden második lakos válaszolta, hogy rendszeresen kommunikál családtagjaival, barátaival, ismerőseivel telefonon, további egynegyed pedig gyakran tesz így. A rokonokat, barátokat sms-ben ritkábban keresik, bár négyből egy megkérdezett legalább gyakran így tesz. Az internetalapú kommunikációs csatornák közül az e-mailes kapcsolattartás a legkevésbé rendszeres, a magyar lakosok többsége szinte soha nem keresi e-mailben családtagját, ismerősét. Megfigyelhető azonban egy számottevő, 30 százalékos réteg, amely gyakran, illetve rendszeresen valamilyen chatprogramot használ a kapcsolattartásra. Ez utóbbi kommunikációs forma esetében érdekes megfigyelés, hogy az sms-hez és az e-mailhez képest jóval kisebb azoknak az aránya, akik csak időnként használnak chatprogramokat, tehát esetükben vélhetőleg kevésbé működik jól az alkalmankénti használat.

A kutatás eredményei igazolták azt a feltételezést is, amely szerint a kommunikációs csatorna választását jelentősen befolyásolja, hogy kivel lépünk kapcsolatba. A családtagjainkkal, rokonainkkal való kommunikációban továbbra is jelentős szerepe van a személyes kapcsolatnak. A megkérdezettek 39 százaléka elsősorban személyesen keresi fel rokonait, 34 százalékuk mobil-, 24 százalékuk pedig vezetékes telefonon, más csatornák ritkábban jönnek szóba. A barátok esetében viszont már egyértelműen a mobiltelefon az elsődleges kommunikációs csatorna (40 százalék), a személyes kontaktus a harmadik helyre csúszik vissza, a chatprogramok pedig 12 százalékkal negyedikek. Más, főként kvalitatív kutatásaink eredményei arra engednek következtetni, hogy miközben a személyes kapcsolatok száma csökken, a megmaradt személyes kapcsolatok ezzel párhuzamosan felértékelődnek.
Mint arra más kutatások is rávilágítottak, a kapcsolattartási szokások mögött jelentős demográfiai eltérések húzódnak meg.

A legfontosabbak az életkor szerinti eltérések, de kiderült, hogy szoros az összefüggés például a nemmel, a lakóhellyel és az iskolai végzettséggel is. A családtagokkal való kapcsolattartás esetében érdekes eredmény, hogy az ötven év felettiekre kevésbé jellemző a személyes kontaktus, viszont nagyon népszerű a vezetékes telefon. A családtagokkal való kommunikáció során a legfiatalabbak a személyes kommunikációt, a középkorúak pedig a mobiltelefont preferálják. A barátokkal ugyanakkor az ötven felettiek inkább személyesen, illetve vezetékes telefonon lépnek kapcsolatba, a harminc és ötven év közöttiek körében a mobiltelefon a leggyakoribb, a harminc év alattiak közel 40 százaléka pedig valamilyen chatprogramon keresztül keresi fel a leggyakrabban a barátait.
Forrás: napigazdasag.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal