Lehet, hogy a nagyobb fizetéssel és nyugdíjjal jövőre bemegyünk a boltba, és azt látjuk, hogy nem vehetünk több kenyeret, húst és tejet, mint idén.
Az egyik diszkont áruházláncnál a félkilós rozskenyér ára már nagyon régóta 199 forint – volt. Néhány napja azonban hirtelen 229-re ugrott, vagyis 15 százalékkal drágult. Ez még mindig kevesebb, mint a 30 százalék, amit a pékek januártól belengettek – remélhetőleg nem arról van szó, hogy a 15 százalékkal drágább kenyérre jön majd további 30 százalék jövőre.
Más élelmiszerek árcímkéi láttán is csóválhatja a fejét a vásárló, a tejtermékek ára például szépen elkezdett felfelé kúszni, de ez sem érhetett senkit óriási meglepetésként, hiszen a Tej Terméktanács nemrég jelezte: legalább 10 százalékos általános drágulás következik.
A sertéshús kisebb hullámvasútra emlékeztetett idén, az év elején 27-ről 5 százalékra csökkent az áfája, ami lejjebb vitte az árát, az év második felére azonban ebből a vásárló már semmit sem érezhetett. Az idei áremelkedés ugyanis legalább 10 százalékos volt, vagyis körülbelül ugyanott vagyunk, ahol voltunk.
A drágulásnak alapvetően két oka lehet: egyrészt a magyar gazdaság számos ágazatában a munkaerőhiány miatt emelni kellett a béreket, amely növelte a cégek költségeit, márpedig ezt ők áthárítják a fogyasztóikra. Másrészt a nyitott magyar gazdaság nem tudja kivonni magát a nemzetközi trendekből.
A mindennapi tapasztalat fényében elég furcsán hat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint októberben éves szinten 1 százalék volt Magyarországon az infláció, az élelmiszereknél pedig csak 0,4 százalékos volt a drágulás. A fogyasztói kosárban persze sok minden benne van az említett kulcstermékeken kívül.
Ha a hivatalos átlagfizetés értékét vesszük példának, ez bruttó 257 ezer 900 forint jelenleg, ami családi kedvezmény nélkül 171,5 ezer, kedvezménnyel pedig 178,7 ezer forint. A KSH szerint a nettó fizetések egy év alatt 8,3 százalékkal emelkedtek, ami ugyan eléggé alatta van az említett alapélelmiszerek drágulásának, de ebből nem lehet általános következtetést levonni az életszínvonal alakulására, hiszen nem csak kenyeret, sertéshúst és tejterméket vásárolnak az emberek. Ráadásul azt is nehéz megjósolni, hogy a következő időszakban mekkora emelések várhatóak, azaz milyen vastag pénztárcával érkezik majd az átlagos magyar vevő a boltba.
A minimálbér (és a bérminimum) emelkedésének nyertesei és vesztesei egyaránt lehetnek. Akinek emiatt szűnik meg a munkaadója, az nyilván nem tud maradéktalanul örülni majd annak, hogy a szakmunkások például nettó 86 ezer forint helyett jövőre várhatóan már 107 ezret vihetnek haza, vagyis náluk talán van esély arra, hogy egyensúlyban maradjon a házi élelmiszerbüdzsé. Ám még náluk sem egyértelmű, hogy jobban megrakott bevásárlókocsikat tologathatnak jövőre. A minimálbéren élők a nyugdíjasokhoz hasonlóan nehéz helyzetben lehetnek, ők nettó 74 ezer helyett körülbelül 84 ezret fognak hazavinni, de a havi mintegy 10 ezer forintos többlet jelentős részét náluk is elviheti az alapélelmiszerek drágulása.
Forrás: hvg.hu
