A Mastercard Impact of Innovation tanulmánya szerint a közép-kelet európai régióban élők 60 százaléka már használ fizetési alkalmazásokat, valamint a megkérdezettek túlnyomó többsége (80%) szívesen fizetne bankkártya helyett okostelefonjával vagy tabletjével.
A Mastercard felméréséből az is kiderül, hogy a kutatásban a közép-kelet európai régiót képviselő kilenc országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia) a fogyasztók jobb véleménnyel vannak a digitalizációról, mint a kontinens nyugati felén. A fogyasztók többsége (több mint 70 százaléka) elégedettebb a digitalizációval, és pozitívabban látja az innováció hatását a társadalomra, mint a Nyugat-Európában élők. Közép-Kelet Európa országai között találunk kimagasló piacokat is, ilyen például Románia, ahol a régión belül a legmagasabb a digitalizációval kapcsolatos elégedettség szintje, és ahol a legtöbb okos eszközt használják.
„Az elmúlt években a Mastercard több olyan projektet is indított Közép-Kelet Európában, amely utat tör az új fizetési platformok felé. Számos mobilfizetési projekt után, mára sikeresen elértünk arra a szintre, ahol nem csak a fizetési rendszer, de maguk a fogyasztók is készen állnak a digitális fizetés új korszakára” – mondta Brian Morris, a Mastercard fizetési innovációkért felelős közép- és kelet európai vezetője.
Hasonlóan más régiókhoz, a közép- és kelet Európában élő fogyasztók kezében is szinte állandóan ott van az okostelefon. Az itt élők egy hétköznap átlagosan 4,1 órát eltöltenek ezeknek az eszközöknek a használatával – derül ki a Mastercard Impact of Innovation Study-ból, de a bolgár megkérdezettek akár napi öt órát is eltöltenek az okostelefonukkal. Ez az átlag Nyugat-Európában 3,3 óra.
Az olyan jól ismert funkciókat, mint az emailezés, internetes keresés a válaszadók közel 90 százaléka használja Közép-Kelet Európában. Ezek után a közösségi média, online üzenetküldés és online vásárlás következik a legnépszerűbb digitális szolgáltatások között.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a fizetési alkalmazásokon belül a számlafizetésre fókuszáló megoldások (hazánkban például az iCsekk)a legnépszerűbbek. Azokban az országokban, ahol ilyen szolgáltatások elérhetőek, a megkérdezettek 65 százaléka használ is ilyet.
Miközben a régióban élő válaszadók lelkesek az innováció iránt, a bankszámlájuk biztonsága a prioritás, különösen, ha fizetésről van szó. A személyes adatok biztonsága a második legfontosabb tényező, de a bolgárok esetében ez magasabb az átlagnál. Az, hogy mivel biztosítják szívesebben a fizetési műveleteket egyes országokban változó. Például Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországon, de különösen Romániában a megkérdezettek szívesebben használnának biometrikus hitelesítést.
Csehországban, Magyarországon, Izraelben, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában már sikeresen elindult a Masterpass, öt további ország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Szerbia és Szlovénia pedig már készen áll az indulásra. Néhány piacon pedig nagy nyitottság a digitális megoldások felé és remélhetőleg ez az attitűd a teljes régióra átragad hamarosan. – mondta George Simon, a Mastercard Közép- és Kelet-Európai divíziójának elnöke.
Magyarországon a régiós átlaghoz képest összességében kicsit kevesebbet használjuk a digitális szolgáltatásokat, de a közösségi média, az online zenehallgatás és a fotómegosztás terén aktívabbak vagyunk. Kimagasló a digitális szolgáltatásokkal (online vagy mobilon) történő számlafizetés, amelyben a magyar átlag (54%) duplája a régiósnak (27%).
Az email szolgáltatásokat is gyakran használjuk, a magyarok 70 százaléka naponta többször megnézi a leveleit, ez 15 százalékkal magasabb, mint valamennyi résztvevő régióé.
De nem csak a leveleinket, de a randioldalakat/ alkalmazásokat is gyakrabban nézzük meg. A magyar lakosság 11%-a próbál digitálisan románcot szőni, minden harmadikuk naponta többször megnézi a használt oldalt vagy alkalmazást.
Arra a kérdésre, hogy milyen okos eszközzel váltanák ki szívesen a bankkártyájukat, a magyar válaszadóknál is az okostelefon (57%) volt a leggyakoribb válasz, de a régiós átlaghoz képest többen vannak Magyarországon, akik személyi igazolványukat (29%) vagy okosórájukat (21%) használnák a plasztik helyett.
A vásárlás hitelesítését tekintve Európában már szinte mindenhol előnyben részesítenék az ujjlenyomatot a PIN-kóddal szemben, ráadásul a magyarok még lelkesebbek az új technológia iránt, a válaszadók 40 százaléka használná ezt a megoldást a PIN-nel (31%) helyett. Ezek után nem is meglepő, hogy a magyarok nagyobb arányban (70%) is bíznak a biometrikus hitelesítésben, mint a régiós átlag (61%).
