Nem jön a működő tőke

Tavaly gyakorlatilag nem érkezett külföldi működő tőke (FDI) Magyarországra, ami arra utal, hogy a felzárkózás előtt számos akadály tornyosul.

Kissé visszaestek a közvetlen tőkebefektetések Magyarországon tavaly, miután már nem segítik olyan egyszeri tényezők a növekedést, mint a bankok korábbi években látott kényszerű feltőkésítése. Nem is csoda, hogy a közel 3 milliárdos FDI-beáramlást hozó 2014-hez képest nettó 220 millió euróval csökkentek a befektetések (a jegybank előzetes adatai szerint), hiszen új nagyberuházásról nem igazán lehetett hallani. Utoljára az autóipari vállalatok dobták meg a működő tőke beáramlását – ezek még a válság előtt döntöttek a magyarországi gyárakról – , azóta azonban alig érkezik olyan pénz az országba, amelyet a termelés vagy a szolgáltatások növekedése végett hoznak ide. Aggodalomra adhat okot, hogy konkrét visszaesést utoljára 2010-ben láthattunk az FDI-ban.

Az adatokat azonban megkavarja, hogy az állam tavaly megvásárolta a Budapest Bankot. Ez 0,6 milliárd eurós tranzakció volt, amely megjelenik a fizetési mérleg adataiban, rontva a tőkebeáramlást, hiszen külföldi tulajdonostól hazaihoz került a bank. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor pozitív lett volna a tőkeáramlás, ám sok más tényezőre is érdemes figyelni.

Tavaly jelentősen elkezdték leépíteni a tulajdonosi kölcsönöket a Magyarországon működő külföldi vállalatok, ami viszonylag új jelenség, hiszen eddig inkább a banki hitelek visszafizetése volt jellemző. Osztalékból is több pénzt vettek ki a cégek 2015-ben, mint az előző években – a nyereség többi része növelte a tőkeállományt. A 2014-es 2,67 milliárdos osztalék után 3,1-et fizettek tavaly a cégek, miközben az újrabefektetések 3,4 milliárdról 2,89-re csökkentek.

Noha a legtöbb szakértő a mérlegadatok bizonytalanságát szokta kiemelni, ezzel együtt Magyarország tőkevonzó képessége nem tűnik túl kedvezőnek, ami a hosszú távú növekedési kilátásokat is ronthatja, hiszen a felzárkózás alapvető feltétele a tőke beáramlása. A Világbank Doing Business listáján ugyan Magyarország a 2014-es 54. helyről a 42.-re lépett előre. „A helyezés kiemelkedő javulása ellenére regionális összehasonlításban a versenytársaknak még mindig kedvezőbb a helyezésük, mint Magyarországé” – mondta lapunknak Boross Ákos, a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere. Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is a harmincadiknál előkelőbb helyen van.

Kutatások szerint nem hozott igazi fordulatot, hogy a kormány stratégiai megállapodásokat kötött a már Magyarországon lévő multik egy részével, „biztosítva” őket arról, hogy nem hoz számukra kedvezőtlen intézkedéseket. A fő probléma továbbra is a kiszámíthatatlan üzleti és adózási környezet, ami távol tartja a tőkét az országtól. Legutóbb, egy héttel ezelőtt a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő egyebek között azért hagyta a befektetésre nem ajánlott kategóriában Magyarországot, mert rossznak találja az üzleti környezetet, és úgy véli, hogy az ad hoc gazdaságpolitikai döntések kedvezőtlenül érintik a vállalatokat.

Forrás: vg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal