A 3,9 millió lakott magyarországi lakás közel egyharmadában csak egy személy lakik, 100 szobára 82 fő jut, mintegy félmillió lakásban pedig nem lakik senki. A lakásépítési költségek növekedésében az élőmunka drágulása játssza a legnagyobb szerepet, 2010-óra 20 százalékkal emelkedett a bérköltség – derül ki a KSH Magyarország 2015 című kiadványából.
Magyarországon a lakásállomány a rendszerváltás óta eltelt évek alatt mintegy 15 százalékkal gyarapodott, 2016. január 1-jén 4 millió 420 ezer lakást tartottak nyilván, 0,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A lakott lakások száma 3,9 millió volt a 2011-es népszámláláskor.
Az egyszobás lakások száma a rendszerváltás óta jelentősen csökkent (29 százalékkal), miközben a háromszobás és annál nagyobb lakásoké közel 50 százalékkal emelkedett. 2010-hez viszonyítva az egyszobás lakások száma 69 ezerrel (13 százalékkal) lett kevesebb, míg a három és annál több szobások száma 219 ezerrel gyarapodott (10 százalék). Utóbbiak 2015-ben a lakásállomány több mint felét tették ki, számuk 2285 ezer volt.
A 2011-es népszámlálás szerint a lakott lakások 22 százaléka 1971 és 1980 között, ennél valamivel több 1946 és 1970 között, míg 19 százaléka 1946 előtt épült. 2009 és 2011 között pedig a lakások 3,9 százalékát hozták létre. Napjainkban mintegy félmillióra becsülhető az üres lakások száma.
A kiadott új lakásépítési engedélyek száma az ezredfordulótól 2008-ig minden évben meghaladta, majd 2009-től 2011-ig nem érte el a használatba vett lakások számát.
A lakásépítés visszaesésével a 2010-es csaknem tízszeres különbség a legtöbbet és legkevesebbet építő régió között mintegy hatszorosra csökkent.
Az egy négyzetméterre jutó lakásépítési költség az ezredforduló óta – 2010 kivételével – évről évre emelkedett, 2014-ben az előző évhez képest 2,5, 2010-hez képest 13,2 százalékkal Az utóbbi években az építkezéssel kapcsolatos munkaerőköltségek (közvetlen bérköltségek) gyorsabb ütemben emelkedtek, mint az anyagköltségek: 2014-ben előbbi 5,3, utóbbi 1,2 százalékkal. Ez a különbség hosszú távon is megfigyelhető: 2010-hez képest a munkaerőköltségek több mint 20, az anyagdíjak 8,4 százalékkal drágultak.
Az értékesített lakások száma 2012-ben érte el mélypontját, akkor 86 ezer lakás cserélt gazdát, alig több mint fele a 2008. évinek. Az eladott lakások több mint 97 százaléka a használt lakások közül került ki, mindössze 3 százaléka volt új építésű. 2015-ben az előzetes adatok alapján az első háromnegyed évben becsült lakáspiaci forgalombővülés a 20 százalékot közelíti az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az élénkülés teljes egészében a használtlakás-piaci folyamatok hatása, az új lakások értékesítése évek óta stagnál. 2015-ben összesen 3146 új lakás épült értékesítési céllal, ez minden korábbi év adatánál alacsonyabb érték.
2015 első három negyedévében a használt lakások 30 százalékát Budapesten, további 23 százalékát megyeszékhelyeken értékesítették. A nagyvárosok lakáspiaci részesedése 2008-ban még csak 45 százalék volt. A nagyvárosi eladások súlyának növekedésével párhuzamosan a családi házak lakáspiaci részesedése a válság kezdete óta folyamatosan csökken: 2008-2009-ben még minden második eladott lakás családi házban volt, az elmúlt év első három negyedévében ez az arány 40 százalékra csökkent.
Mekkora volt az áremelkedés a lakáspiacon?
Tavaly az első három negyedévben az eladott használt lakások átlagos ára 11 millió forint volt, 800 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az eladott lakások átlagára Budapesten 1,8 millió forinttal nőtt, így egy használt lakás átlagos ára 16 millió forintra emelkedett. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 10, a városokban 9,2, a községekben 6,1 millió forint volt, minden kategóriában meghaladta az egy évvel korábbit.
Az általános emelkedés ellenére az árak csak Budapesten haladták meg a 2008. évit. Az agglomerációkon kívül eső községekben az év folyamán átlagosan 4,2 millió forintba került egy lakás. Ez 2014-ben 4, 2008-ban 5,1 millió forint volt.
Forrás: napi.hu
