Viszik a pénzt….

Minden idők legrosszabb tőkevonzási eredményét produkálhatja az idén Magyarország. A második után a harmadik negyedévben is szinte ágazattól és hovatartozástól függetlenül talicskázták kifelé a pénzüket a befektetők, csak a sokszor átkozott külföldi bankok hoztak ide tőkét. Úgy néz ki, a helyzet nem sokat javult: a járműgyártásból is távozik a tőke.

Nagy nemzetközi cégek magyarországi befektetései nélkül nem boldogul a gazdaság, nem lesznek munkahelyek, sem gazdasági növekedés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Procter & Gamble pelenkagyárának avatásán még idén márciusban. Akkor még úgy nézett ki, minden rendben lehet: egymást követték az átadások és a bejelentések, a Lego üzemének avatása mellett egymásnak adták a kilicset a beruházást tervező autóipari befektetők is – a választások után azonban elfogyott a lendület. A kormány egyetlen valóban nagyberuházásnak örülhetett csupán, ám ez sem volt mentes a politikai felhangoktól: az indiai Apollo Tyres gumigyára végül beköltözhetett Gyöngyös mellé, holott korábban épp a mostani kormánypártok helyi képviselőinek heves ellenkezése miatt adta fel befektetési terveit. Az indiaiak 146 milliárd forintos beruházása önmagában ezer munkahelyet teremt, és ennek nincs párja az idei kormányzati eredménylistán: feleekkora gyárakat is hajlandó a kormányfő átadni, kampányidőszakon kívül is. Ám a következő években leginkább az állami beruházásoknál várhatóak a szalagátvágások. A tőke ugyanis nem jön, hanem elhagyja Magyarországot.

A jegybank ma hozta nyilvánosságra a harmadik negyedév fizetési mérlegének adatait, ám az előzetes, havi közlésekből is látszik: nem fordult meg a tőkemozgások iránya. Ma úgy néz ki, minden idők legrosszabb eredményével zárhat a magyar gazdaság a tőkevonzás szempontjából. A harmadik negyedév végén a működőtőke-beáramlás értéke negatív maradt: 161 millió euró távozott az összesítés szerint, ami annyit jelent, nem sikerült visszahozni a harmadik negyedévben annak a felét sem, amennyi kiment az országból. Az utolsó negyedévben még összejöhet persze némi tőkebeáramlás (októberben 400 millió euró már be is jött az előzetes adatok szerint), de ez is csak arra elég, hogy kicsit javítson az összképen. A Magyarországra érkező működő tőke értéke 1995 óta átlagosan évi 3 milliárd euró, mai árfolyamon számolva 955 milliárd forint volt. Ez tavaly már egymilliárd euróra csökkent, vagyis a gazdaságból mintegy 6-700 milliárd forintnyi, a GDP 2 százalékát kitevő működőtőke-befektetés hiányzott. Az idén azonban a befektetési érték egy nagyon jó negyedik negyedév mellett is negatív lehet.

A problémát az jelenti, hogy valójában egyetlen ágazat tartja pozitívan a tőkemérleget: a külföldi bankok és biztosítók öntik a pénzt hazai leánycégeikbe, hogy finanszírozni tudják a veszteségeket. A pénzügyi szektort a különadók mellett az elszámoltatás sújtja igazán: a várhatóan keletkező veszteségekre minden érintett intézmény céltartalékot képzett, és ennek fedezetét szépen be is hozták a külföldi tulajdonosok. Az első kilenc hónapban összesen 1 milliárd 358 millió eurót hoztak be: a harmadik negyedévben is bőven a zsebükbe kellett nyúlniuk. A többi ágazatból viszont folyt ki a pénz.

A második negyedévben – a mérlegek elfogadása után – döntöttek a tulajdonosok az osztalékok kiviteléről. Az elemzők azt mondják: sokan nem csak a megtermelt profitot, hanem az ide hozott tőkét is vitték. Csak a második negyedévben – a pénzügyi szektor befektetéseit leszámítva – 500 milliárd forint működő tőke távozott az országból. Nem egyetlen gyár kivonulásáról van szó, vagy arról, hogy valamelyik nagybefektető ország hírdetett volna bojkottot. A tőkekivitel ágazattól független: a kereskedelem ugyanúgy érintett volt ahogyan az IT- vagy az energiaszektor. Sőt: a gazdasági növekedés motorjának tartott feldolgozóiparból is áramlott a tőke: a járműgyártásból is. Mindez arra is utal, amit eddig máshonnan is tudtunk: a beruházások növekedésében nem a versenyszektor játszotta a főszerepet, hanem az állam hajtotta ezen keresztül, az uniós források segítségével a növekedést.

A legtöbb pénzt az első háromnegyedévben a franciák vitték haza, sorban utánuk következnek a brittek, majd a legnagyobb befektetőnek számító németek, majd a britek. Az igazán pozitív tartományban csak az osztrákok és a dánok vannak – a Lego gyárépítése látszódhat a számokon – , de azért van még remény. A Nemzeti Befektetési Ügynökség szerint nem zárunk majd annyira rossz évet, hiszen az első félévben ők több mint egymilliárd eurónyi befektetési döntésről tudnak. Ez azonban nem írja felül, hogy a már ittlévő vállalatok ennél nagyobb összeget vittek ki eddig, emiatt pedig a befektetési egyenleg negatív lehet.

A vállalatok fele nem fektet be

A hazai nagyvállalatok fele tervez jelenleg beruházást a következő egy évben – derül ki a K&H nagyvállalati növekedés index kutatás adataiból. Azon vállalatok aránya, amelyek beruházást terveznek 55-ről 50 százalékra mérséklődött – tájékoztatott Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletágának vezetője. A vállalatok 61 százalékánál döntően nem fog változni a beruházások értéke a következő 12 hónapban, miközben a cégek 30 százaléka növelni tervezi fejlesztési ráfordításait. A megkérdezett vezetők 9 százaléka nyilatkozta, hogy visszafogják beruházási költségeiket.
Forrás: vg.hu

Főbb kulcsszavak: Vállalat

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások