Apolló: összefogás a tiszta energiáért

A világ egyik legismertebb és legelismertebb tudósa olyan globális szenvedélyt és fejlődésindukációt támogató programot kér a világ vezetőitől, mint amilyennel az emberiség a ’60-as években képessé tette magát arra, hogy a Holdra léphessen. Most azonban – bár a feladat nagyobb – a lényeg éppen az, hogy a Földön kéne maradni.

Sir David Attenborough csatlakozott ahhoz a csoporthoz, mely azt kéri a világ vezetőitől, hogy a technológiai, gazdasági, tudományos innovációt támogatva és „fűtve” az évtized végére radikálisan csökkentsék le a megújuló energiatermelés költségét. A 89 éves tudós a Guardianban megjelent nyílt levél aláírói közé lépett be, e levélben felszólítják a világ vezetőit, hogy kötelezzék el magukat a Globális Apollo Program mellett – vagyis tűzzék ki a haladó emberiség elé azt célul, hogy a megújuló energia 10 év múlva olcsóbbá váljék, mint az olaj.

Az eredeti Apollo-program, mint ismeretes, 1961. május 25-én indult el hivatalosan, amikor az Egyesült Államok Kongresszusában John F. Kennedy bejelentette: az évtized végére amerikainak kell leszállnia a Holdra. Akkor az amerikai elnök többek közt ezt mondta: „… hiszem, hogy e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre. E korszak semelyik más űrprogramja sem lesz nagyobb hatással az emberiségre, vagy sokkal fontosabb a távoli űr felfedezése során; és egyik megvalósítása sem lesz ilyen nehéz vagy költséges”. Az 1961-ben többek által egyenesen abszurdnak tartott célt az Apollo 11 1969-ben teljesítette.

Az Apollo űrprogram tudományos és az emberiséget megváltoztató hatásának nagysága miatt lett az új projekt neve Global Apollo Program, melytől hasonló szenvedéllyel és vehemenciával azt várnák el, hogy a világgazdaságban gyorsítsák fel a szénalapú energiakiváltási elképzeléseket, és az ide fókuszált technikai haladással, egy nemzetközileg koordinált K+F programmal 10 év alatt jussunk el az új korszak határáig.

Az előzetes kalkulációk szerint a tiszta energia korába lépéshez tudományos oldalról évi 15 milliárd dollárnak megfelelő kutatás és fejlesztés szükséges. Ez soknak tűnhet, viszont ahhoz képest, hogy a Földön évente elköltött védelmi K+F 100 milliárd dollárra rúg, valójában ez aprópénz. A levél aláírói szerint az összehangolt technikai-energetikai korszakváltással fogyasztók milliárdjai juthatnak olcsó és tiszta energiához.

A magyar helyzet

Mint azt korábban a HVG megírta, a kormányfő úgy ígér olcsó áramot az egyre inkább légvárnak tűnő Paks II. projekttel, hogy az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül, s miközben a leendő új magyar atomerőműről a közelmúltban nemcsak az derült ki, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, de az is, hogy (bár ezt hivatalosan minden fórumon tagadni próbálják) bele van kódolva a tiltott állami támogatás.

Jól lehet, az az Egyesült Királyságban sem valószínű, hogy Attenborough véleménye kapásból kormányzati döntéseket írna felül, de az mindenesetre újabb figyelmeztető jel a magyar nukleáris reaktorokkal számítóknak, hogy az Orbánék által gyakran hivatkozási pontként citált brit Hinkley Point C atomerőmű építői épp a napokban jelentették be: bizonytalan időre felfüggesztik a projektet. Az ok nyilvánvalóan az ár.

A tervek szerint 2023-ban beindítandó erőműből 35 éven keresztül államilag garantált átvételi áron venné meg a kormány (és rajta keresztül a brit fogyasztók is természetesen) az áramot. Ám éppen ez az ár az, amely gazdaságilag mostanra igen kockázatossá vált, mivel a nukleáris erőmű által kínálható, mintegy 100 euró/MW-os termelési potenciálhoz napról napra közelebb kerül az egyre olcsóbban termelő nap-, és szélenergia-termelési árszint.

A Siemens 2013-ban azt vizionálta, hogy 2020-ra képesek lesznek a bűvös 100 euró/MW árszint alá menni. Mostanra kiderült: a becslés túlságosan is óvatos volt.
Forrás: hvg.hu

BankWeb előadások:

Akit további részletek érdekelnek az emberiség előtt álló nagy problémák megoldhatóságával kapcsolatosan (megújuló energiák, víz- és termőföld hiány, demográfia és vándorlás, ökolábnyom, technikai haladás, stb.), az jöjjön el a Befektetői Iskola előadásaira.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük