A körülöttünk létező világ nem egyenletesen változik, hanem vannak időszakok, amikor a változás felgyorsul, máskor egy évszázad is eltelik mélyreható átalakulás nélkül. Szerintem a XXI.század eleje egy pörgős időszak lesz.
A változásokat általában technológiai átalakulás indítja be: megváltozik a mezőgazdasági termelés, jön az ipari forradalom, – és sok más példa hozható fel a történelemből -, aztán ezek hatására megváltozik a társadalmi-gazdasági életünk. A nők munkába állnak, több a szabadidőnk, elterjednek a demokratikus államirányítási „megoldások”.
A pénzpiacok és a befektetések világa is gyorsan változik!
A XXI.század elején is egy erőteljes technológiai-műszaki átalakulásra látok jeleket. Többek között az éghajlatváltozás és környezetvédelem által is kikényszerített változások középpontjában az energetika áll: a megújuló energiák egyre olcsóbbak lesznek, továbbá nem csak az energia előállítása, de felhasználása is sokat változik (egységes európai áramhálózat). Az elektromos és később az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia, a biológiai forradalom alapjaiban változtatja meg az életünket.
Változás a gazdasági életben
Hozzá vagyunk szokva a növekedéshez, de ezt napjainkban a stagnálás fogja felváltani – Európában. Ázsia és Afrika még egy ideig képes lesz növekedni, de Európában elöregedett a népesség, háború 70 éve nem volt, így a beruházások és a lakossági fogyasztás alacsonyabb szintje erős korlátot ad a növekedéssel szemben. Amit láttunk Japánban az elmúlt 10 évben, az vár ránk (jobb esetben).
Nézzük példaként a német helyzetet. A németek megéltek egy sor válságot, hiperinflációt, politikai megosztottságot, így nem csoda, hogy a legóvatosabb, megtakarító nemzetté váltak. Alig születnek gyerekek, a bevándorlás nem oldja meg a gazdaság problémáit, viszont szül újakat. Az eurózónán belül a német polgároké a összes lakossági megtakarítás egyharmada! Erős a családok, a kisemberek megtakarítási hajlandósága (mint Japánban is), és a COVID alatt különösen sok pénzt spóroltak, mert egyszerűen nem tudták a szokott módon elkölteni.
A nulla és negatív kamatok világában a pénzhez értő emberek tőkepiaci eszközökbe, részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba, műalkotásokba, termőföldekbe fektették a megtakarított vagyonuk jelentős részét.
Akit érdekel a tőzsde világa, annak soha jobb időszak a „beszállásra”…
A bankbetét mindig is a kisemberek pénzügyi megoldását jelentette, nincs az a kulturális hagyománya a részvény befektetéseknek Európában, mint az USA-ban.
Kamatmentes szép új világ
A gazdasági élet ösztönzésének „bevett eszköze” a hitel: az államok, vállalatok és a lakosság is erőteljesen költekezik olcsó hitelekből, ami a gazdaságot élénkíti és az alacsony kamatoknak köszönhetően nem jelent viselhetetlen terhet az adósoknak. Dániában és – más skandináv országokban is – például a kisemberek milliói teljesen kamatmentesen jutnak kölcsönhöz, akár tíz évre, húsz évre – kamatfizetési kötelezettség nélkül! Nagy vásárlásokba bonyolódhatnak a fiatalok, pályakezdők, családalapítók és akár nagyobb és szebb lakásokat vásárolhatnak anélkül, hogy valaha is megrogynának a kamatterhek alatt.
Az emberek hozzászoknak a hitelekhez, beépül az életükbe és csak nagyobb sokk esetén kerül egy részük bajba, a többség kezeli a kedvezőtlen időszakokat is.
Az államok adóssága pedig ma már egy fikció, hiszen jobb esetben újabb hitelekkel, jegybanki segítséggel, de akár államcsőddel is túlélnek szinte mindent (Argentína sokadik államcsőd ellenére is működik, a jegybankok pedig egyre több állampapírt vásárolnak a világban).
Le kell mondanunk a növekedésről, az adósságok sem nőhetnek a végtelenségig, a pénzteremtésnek is kell, hogy legyen valahol egy határa. Ha szerencsénk van, akkor a következő évtizedben megtaláljuk a „középutat” és nem csinálunk magunknak egy nagyobb pénzügyi-gazdasági világválságot.
Lesz-e jelentősebb infláció?
Az embereket, de különösen a befektetőket elsősorban az érdekli, hogy mi fog történni a COVID utáni években. Én sem látok bele az üveggömbbe, de van egy jövőkép, amit valószínűbbnek tartok.
Az első két évben a „visszapattanásnak” köszönhetően erősebb gazdasági növekedésre, a tőzsdék további száguldására számítok, hiszen az emberek költeni akarnak és fognak, a befektetők pedig alig találnak értelmes terméket az alacsony kamatkörnyezetben. Ez némileg az infláció emelkedésével fog járni, azonban ezt követően a fogyasztás normalizálódik, a többlet pénz pedig kikerül szép lassan a gazdasági körforgásból, átkerül a pénzpiacokra. A lakosság növeli megtakarításait, az államadósságot szép lassan csökkenteni kezdik (ideális esetben), a gazdaság beáll egy stagnáló állapotba, ami nem is olyan rossz. Majd hozzá fogunk szokni. (Jobb, mint az eröltetett növekedés és az azt követő válságok.)
A kedvezőbb kimenetel esetén azt fogjuk látni, hogy a kisemberek életében nem történik érdemi, kezelhetetlen infláció emelkedés. A mindennapi élet – amely egyre jobb technológiai vívmányok, szolgáltatások következtében – jobbá válik és érdemben nem drágul. A munkaerőpiac stabilizálódik (ha a robotok nem forgatják fel fenekestül), az életminőség összességében javul. A lakástulajdon ugyan drágul, de a rezsi, a megélhetési költségek nem igazán, hiszen a bérek lépést tartanak az áremelkedéssel.
Az értékpapírok, az ingatlanok, termőföld, műtárgyak – minden ami korlátos hozzáférésű és „értékálló tárgyiasult eszköz” – az folyamatos dráguláson megy keresztül, hiszen a gazdagok egyre többen vannak, egyre nagyobb vagyonnal rendelkeznek, így a kereslet ezek a „javak” iránt töretlen és erőteljes lesz.
A pénz szerepe is változik
A COVID felgyorsította a készpénz jelentőségének csökkenését: egyre több ember áll át a készpénzmentes fizetésre, ügyintézésre! És ez még csak a kezdet, mert az állam érdeke egy új digitális pénz bevezetése, amellyel sokkal könnyebben tudja a gazdasági életet befolyásolni, a pénzügyi folyamatokat olcsóbbá és átláthatóbbá tenni.
Hosszú távon a tankönyvi „kettős bankrendszer” megszűnik, a klasszikus kereskedelmi bankok is átalakulnak. Az alacsony kamatok világában új szolgáltatásokból kell megélniük vagy el kell tűnniük. A digitalizáció, ezen belül magának a pénznek a digitalizációja egy minőségileg új világot fog teremteni.
Befektetési kérdésekben keressen meg:
dr.Tatár Attila
infokukacbankwebponthu
0620/462-8850.
