Cikksorozatunkban eddig áttekintettük az USA és az EU gazdaság helyzetét, most lássuk, hogy mennyire erős a brit oroszlán és mi várható a Brexit után?
Az angol GDP Európában kétségtelenül a magasabbak közé tartozik (2016.szeptemberben 2,3% volt), de ugyan ilyen kedvező a munkanélküliségi helyzet (4,8%) is. Ami az általános – nem túl kedvező -világgazdasági helyzetet tükrözi, az náluk is az infláció, amely az alacsony keresleti szint miatt a céltól jócskán elmarad (0,9%).
Donald Trump megválasztása óta a kötvényhozamok emelkedése mellett a legnagyobb piaci reakció az amerikai dollár rég nem látott mértékű erősödése volt. Érdekes módon a dollár a nemzetközi trenddel ellentétben a fonthoz képest gyengült – bár ebben kétségtelenül a font erősödése volt a hangsúlyosabb tényező, hiszen nagy mélységből tudott végre némileg erősödni.
Az euróhoz képest azonban egyértelmű folyamat a Brexit óta a font gyengülése, amit az angolok nem bántak, mert ez a vállalatoknak és a turizmusnak is rendkívül kedvezett, egyedül a külföldön költekező britek számára volt a folyamat kedvezőtlen. A font több, mint 30 volt ilyen gyenge…
Eleinte nem akart enyhülni a pánik a Brexit várható kedvezőtlen hatásai miatt, azonban mára kissé csitultak a kedélyek. Egyrészt azért, mert látható, hogy a rövid távú gazdasági hatások egyáltalán nem súlyosak. Másrészt a novemberben napvilágot látott Brexittel kapcsolatos új hírek is nyugtatták a piacokat. Arról van szó, hogy bár a Brexit után Nagy-Britannia nem élvezi majd az EU-tagoknak járó előjogokat, de talán tudnak a felek egy olyan megoldást találni, amelynek köszönhetően a britek a jövőben is hozzáférjenek a közös piachoz. Ennek kapcsán David Davies brit „Brexit-ügyi miniszter” úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki, hogy országa a jövőben is hozzájáruljon az uniós költségvetéshez, ha az egy komolyabb megállapodás része lesz. Szóval most úgy tűnik, hogy már a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt közelednek az álláspontok. Brüsszelben már felállt egy harminc fős tárgyalócsapat, hogy készen álljanak megkezdeni az egyeztetéseket, amint a britek elhatározzák magukat. Erre várhatóan tavasznál korábban nem kerül sor.
Azonban arra is fel kell a briteknek készülniük, hogy esetleg a mostani növekedési ütem nem lesz fenntartható, hiszen a brexit-folyamat beindulásával annak hatásai lassan szétterülnek a gazdaságban és jövőre akár 1 százalékkal kisebb növekedést is okozhatnak. A nagy ágazati érdekképviseleti szervezetek egy nyílt levélben figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy ha Nagy-Britannia kedvezményes kereskedelmi megállapodás nélkül távozik az EU-ból, akkor az EU-piacra irányuló áruexport 90 százalékát vámok terhelhetik. A felhívás aláírói szerint ez a brit élelmiszeriparra 20 százalékos, a brit autóiparra 10 százalékos költségtöbbletet róna, ami gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányba hozná ezeket a szektorokat.
A kedvezőtlen előjelekre mindenesetre érdemes odafigyelni. A svájci UBS úgy döntött, hogy London helyett Frankfurtban hozza létre a vagyonkezelési üzletágának központját és a Citigroup is bejelentette, hogy fontolgatja azt, hogy a londoni részvény kereskedési üzletágukat Frankfurtba telepíti át. Az ír jegybankot is több pénzintézet megkereste már azért, hogy működési jogosítványt szerezzenek náluk.
De történt egy előre mutató esemény is, jóváhagyta a londoni City a brit főváros pénzügyi központjának eddigi legmagasabb épületére vonatkozó terveket. Az új irodaház 73 emelet magas lesz, amivel megközelíti a jelenlegi rekordert, a The Shard 309,6 méteres csúcsát. A 90 ezer négyzetméteres torony 10 ezer embernek lehet a jövőbeli munkahelye és a beruházás jelentőségét nagyban mutatja, hogy a Brexit óta 42 százalékkal csökkent a fejlesztők építési kedve Londonban.
