Sokan nincsenek tisztába az alapfogalmakkal és a legegyszerűbb termékekkel sem. Nem kell a csodákban hinnie, csak a több ezer éves receptet követnie. A pénz ugyanolyan eleme a gazdaságnak, mint az összes áru és bármilyen jószág (ez volt az utolsó közgazdasági kifejezés ebben a cikkben).
A futamidő rejtelmei és a kamatos kamat
Mi értelme van annak, hogy havonta ötezer forintot félrerakjak? Abból soha nem lesz semmi. Legyint általában a legtöbb ember, amikor felmerül a kérdés: mégiscsak kellene egy kis tartalék, mi lesz velem öregségemre vagy miből lesz a gyereknek valaha önálló lakása?
Számoljunk utána és döbbenten fogjuk tapasztalni, hogy a havi ötezer forint megtakarításból pl. évi öt százalékon kamatozó befektetést alapul véve öt év után 340 eFt, húsz év után 2.055 eFt, ötven év után pedig 13.343 eFt-ra fog felszaporodni.
A fenti számpéldából mindenki láthatja, hogy mekkora erő rejlik az időben és a rendszerességben. A dolog lényegi eleme a kamatos kamatban rejlik, hiszen a felgyülemlett kamatbevételünkre is kamatot kapunk, ahogy az idő egyre jobban halad, egyre több pénzt.
Mi a célunk?
Az első kérdés, amelyet minden befektetőnek fel kell tennie: mit is akar elérni? Mik a befektetési céljai? Ez persze elvezet az életben megfogalmazott legáltalánosabb célokhoz és általunk vallott értékekhez is, de ebbe most ne menjünk bele.
A cél megjelölése azért fontos, mert az eltérő időtávú célok eltérő jellegű befektetési stratégiát igényelnek. Ha például nyugdíjas éveimre takarékoskodom, és még van harminc évem, akkor nyugodtan vásárolhatok hosszú távra szóló pénzügyi eszközöket, hiszen nem kell a rövid távú értékingadozásoktól tartanom. Hároméves távlat esetén viszont már nagyon is ügyelnem kell a rövid távú ingadozásokra. Van, aki konkrét vásárlási, utazási, stb. céllal áll neki spórolni, ezeket rövid távon szeretné megvalósítani, ez egy egészen más kérdés, esetenként még hitel felvételére is sok kerülhet.
Kockázat és hozam
A befektetési lehetőségek egyre szélesebb köre nyílik meg előttünk, mindössze annyira kell értenünk a pénzügyekhez, hogy el tudjuk dönteni, nekünk melyik felel meg legjobban?
Részvények, kötvények, pénzpiaci eszközök, derivatív ügyletek, alternatív befektetési formák: aki nem ismeri a pénz világát, könnyen megijedhet a mágikusnak tűnő szavak hallatán. Ezek a bonyolult hangzású dolgok egyszerű, közérthető megoldásokra vezethetőek vissza, a szakemberek hajtják végre őket, mi a segítségükkel a döntést hozzuk meg.
A másik fontos döntési tényező a kockázat/hozam kérdése. A pénzügyi piacok egyik alapigazsága igen egyszerű: nagyobb kockázathoz nagyobb hozam társul és fordítva.
Ez az összefüggés eléggé magától értetődő, hiszen nagyobb kockázatot csak nagyobb hozam fejében vállalunk. A piac automatizmusai alakítják ki ezeket az alaptörvényeket.
Jó példa a kockázat/hozam összefüggésére az államkötvény és a részvény. Az államkötvény igen biztonságos befektetés, viszont viszonylag alacsony hozamot termel, míg a rizikósabb részvények (amelyekkel akár teljes befektetésünket is elveszíthetjük) jóval többet hozhatnak a konyhára.
A hozam és a reálhozam viszonya. Infláció.
Az inflációnak a pénz értékvesztését nevezzük. Pénzünk inflálódik, ha ugyanazért a pénzért egyre kevesebb árut tudunk vásárolni. Az infláció alakulása gazdaságpolitikai kérdés, hiszen a pénzkibocsátás egyben pénzteremtést jelent és a központi bank olyan hitelt nyújt, amely mögött nincs betéti fedezet. Az ebből származó speciális nyereség a kincstárat gazdagítja, nekünk pedig értékvesztést okoz.
Egy egyszerű példa az inflációra: hiába fektetjük be a pénzünket évi 10%-os fix kamatozású állampapírba, ha az éves infláció 5%, akkor a pénzünk reálértéke csak 5%-kal fog nőni, hiszen a pénzünk vásárlóértéke közben átlagosan 5%-kal romlott.
Ezért nagyon fontos, hogy olyan befektetést válasszunk, amely az infláció fölött a lehető legjobb hozamot biztosítja, különben a pénzünk értéke folyamatosan elkopik.
Különböző élethelyzetekben különböző befektetést kell választani.
A befektetési döntéseink meghozatala előtt két szempont alapján kell eldöntenünk, hogy milyen lehetőséget válasszunk a mára igencsak megsokasodott befektetési alternatívák közül:
1.) Az egyik kérdést úgy fogalmazhatjuk meg, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen a vagyoni és családi helyzetünk, mik a rövid és hosszútávú terveink és a befektetési elképzeléseink mennyire vannak összhangba személyiségünkkel (mi való nekünk)?
2.) A fenti kérdések részletes és őszinte megválaszolása után jön csak az a kérdés, hogy mik az alternatívák, milyen befektetési lehetőségek közül választhatunk?
Összefoglalva
Az emberiség történelme során mindig ugyanazok a pénzügyi szabályok érvényesültek, amióta a pénz létezik. Alkalmazzuk ezeket befektetéseink kezelése során.
A teljesség igénye nélkül:
- Amiből kevés van, azért többet vagyunk hajlandóak fizetni (igaz ez a pénzügyi termékekre is)
- Az elérhető hozam kapcsolata a kockázattal és futamidővel (rendelkezésre álló idővel)
- Mindig a céljainknak, élethelyzetünknek és személyiségünknek megfelelő befektetést válasszuk. (A múltban sem lehetett mindenkiből velencei kereskedő….)
- Ne higgyünk a csodákban, ne hagyjuk, hogy alapvetően mások véleménye alakítsa döntéseinket.
- Tanuljunk meg bánni a pénzünkkel, a költési szokásainkat alakítsuk céljainkhoz és lehetőségeinkhez.
- Tanuljuk meg, hogy mi a jó hitel (értéket teremt) és a rossz hitel (csak viszi a pénzt) közötti különbség.
- Ne a sumák megoldásokat keressük, ne a bennfentes információt, a kéz-kezet most elvet és a korrupciót válasszuk. Ezek gyors haszonnal, viszont hosszú távon nem oly kellemes kötöttségekkel és veszélyekkel járnak. Mellesleg rombolják az erkölcsünket…
Ön hogyan folytatná? Várjuk észrevételeit!
