A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége 2017-ben a GDP több mint 4 százalékát tette ki, így továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban jellemző szintet.
A kedvező külső pozíció mellett tovább mérséklődött az ország külső adóssága (a bruttó adósság 2010 óta csaknem a felére, a GDP 60 százalékára, míg a nettó adósság a GDP 13 százalékra esett), így folytatódott a hazai gazdaság külső sérülékenységének csökkenése.
A külkereskedelem többlete elsősorban az importalt eszközöket is igénylő beruházások és a lakossági fogyasztás erőteljes bővülésének köszönhetően mérséklődött, miközben hazánk exportpiaci részesedése emelkedést mutat. A külső pozíció mérséklődését fékezte, hogy az EU-transzferek felhasználásának eredményeként jelentősen javult a transzferegyenleg. A továbbra is magas külkereskedelmi többletnek és az EU-források felhasználásának köszönhetően Magyarország külső finanszírozási képessége és folyó fizetési mérlegének többlete továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban tapasztalható értékeket. A magas hazai megtakarítás elsősorban a háztartások jelentős pénzügyi megtakarításához és a költségvetés visszafogott hiányához köthető.
Az ország bruttó külső adóssága 2010 óta csaknem a felére, a GDP 60 százalékára, míg a nettó külső adósság 42 százalékpontot mérséklődve a GDP 13 százalékára esett vissza. Ez utóbbi mutató már kisebb, mint a lengyel vagy a szlovák szint. A külső sérülékenység szempontjából kiemelten fontos éven belül lejáró külső adósság historikusan is alacsony szintre (16,4 milliárd euróra) csökkent, miközben a devizatartalék az év végén növekedett, így annak nagysága továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt szintet.
