Rekord évet zárt tavaly a magyar faktoringpiac, 1858 milliárd forintot tett ki ugyanis a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai által megvásárolt követelések összértéke.
Negatív fejleményként értékelték azonban a szervezet mai sajtótájékoztatóján, hogy az EU-s trendekkel ellentétben nagyon visszaesett nálunk a mikro- és kisvállalati ügyfelek szerepe a piacon. A világ faktoring piaca is szépen bővül, Kína jelentősége e téren is egyre nagyobb.
A magyar faktoringpiac GDP-arányos penetrációja a tavalyi 1858 milliárd forintos forgalommal elérte az 5%-ot, de még ezzel is messze vagyunk a nyugat-európai 10%-os átlagtól. A forgalom 95%-át a belföldi faktoring teszi ki, a fennmaradó rész export-import faktoring. 2017-ben a visszkeresetes faktoring forgalom aránya a teljes faktoring forgalomban 47% volt, 49% pedig visszkereset nélküli ügyletekben valósult meg – ismertette Major-Maróthy Zsolt, a szövetség elnökségi tagja. A visszkereset mentes faktoring népszerűségének növekedése alapvetően a kockázatkerülőbb nagyvállalati ügyfelek részarányának emelkedésével magyarázható, miközben a faktordíjuk átlagban 20-30%-kal magasabb lehet a visszkeresetes konstrukciókéhoz képest.
A faktorált forgalom 57%-át nagyvállalatok, 30%-át középvállalatok, 9%-át a kisvállalatok, 4%-át pedig a mikrovállalkozások adták. Utóbbiak nagyon alacsony aránya teljesen szembemegy az EU-s trendekkel, és jelentős részben azon refinanszírozási konstrukciók (pl. NHP, eximbanki termékek) elterjedésének a következménye, amelybe a faktoring csak nagyon későn tudott becsatlakozni.
Közel 40 faktorház van jelen a piacon, ezek mintegy fele a Magyar Faktoring Szövetség tagja. Forgalomarányosan viszont a 10 legnagyobb szereplő 95%, az 5 legnagyobb pedig 85%-os részesedéssel rendelkezik. A legnagyobbak között mind banki hátterű szereplőket találunk.
A piac annak ellenére teljesít jól, hogy a jogszabályi környezet nem a lehető legkedvezőbb: a Ptk. 2016-os módosításánál például figyelmen kívül hagyták a szakma javaslatait. Az eltérő jogértelmezésből fakadó problémák már megjelentek jogelméleti jellegű anyagokban és néhány jogszabályi intézmény intézkedésében, ugyanakkor bírósági jogesetek hiányában a szakma még nem tudja fölmérni a kockázatokat. Egy minisztériumi jogértelmezés (melyben elismerték, hogy nem hitelbiztosítékú célú, hanem valódi, tulajdonjogváltozással járó engedményezésről van szó) a szakma mellé állt, ennek gyakorlati érvényesítését szeretnék elérni a jogszolgáltatásban a piac szereplői.
A világpiac is nő, Kína egyre nagyobb
2017-ben a világ faktoringforgalma 2598 milliárd eurót tett ki tavaly, ami 9%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A belföldi forgalom 11%-kal, a nemzetközi pedig 2%-kal nőtt globálisan – ismertette Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke.
A világ faktoring piacának jelentős hányadát, mintegy 60%-át Európa teszi ki, tavaly itt 1702 milliárdra rúgott a forgalom. Ennek fő oka, hogy Európában jellemző igazán a halasztott fizetési forma. Európában Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország rendelkezik a legnagyobb faktoring piaccal. A legnagyobb egyedi piac a világon hatalmas exportpiaca miatt azonban mára Kína lett, részesedése elérte a 16%-ot a világ faktoring piacán. A magyarországi faktoringforgalom a világ összforgalmának mindössze 0,34%-a.
A magyar faktoringpiac fejlettségével a világ élvonalába tartozik, a tisztán finanszírozást nyújtó invoce discounting konstrukció kivételével a világban népszerű összes konstrukció elterjedt Magyarországon is. A banki szabályozói környezet nem igazán kedvez most ennek a terméknek, de idővel visszatérhet a magyar piacra is.
A fizetési határidők alakulása továbbra is ágazatfüggő a faktoringpiacon, a nagy átlag 2 hónaphoz közelít – ismertette a szövetség elnöke.
Forrás: portfolio.hu
