A Nők40 elnevezésű nyugdíjkedvezmény indoklása szerint a társadalom elismeri a nők fokozott, kettős tehervállalását, hiszen helyt kell állniuk a munkahelyen és a családban is. A kedvezményt választók azonban sokat veszítenek, Gerencsér László, a közgazdaságtudomány kandidátusának tanulmánya szerint.
Ha valaki igénybe veszi a Nők 40-nel lehetővé tett korhatárkedvezményt (ahogy az szinte általános az eddigi tapasztalatok szerint), akkor lényegesen alacsonyabb nyugdíjat kap élete végéig, mint amennyit a korhatár elérésekor történő nyugdíjba menetel esetén kapna. Ennek a nagysága több tényezőtől függ – értékel a kutató a megjelent tanulmányában. Mindenesetre érdemes mielőbb elkezdeni egy nyugdíj biztosítási, megtakarítási programot.
A számítás azokra vonatkozik, akik 58 éves korukban, 2011 és 2015 között mentek nyugdíjba. Gerencsér László szerint az adatok jól mutatják, hogy a Nők 40 nyugdíjterhét lényegében az érintettek viselik nagyon egyenlőtlen korévenkénti eloszlásban, aminek nincs racionális indoka. Az 1955−1957-es korosztályok sokkal nagyobb nyugdíjveszteséget szenvednek el, mint amekkora összeget a korhatár-kedvezményes időszak alatt kaptak.
A lehetőséget igénybe vevő nők nyugdíjveszteségének jelenlegi nyugdíjrendszerünkben két alapvető összetevője van:
- a szolgálati idő hosszából adódó eltérés, ami évi 2 százalékpont és egyszerűen kiszámítható: korhatár-kedvezményes évek szorozva 2-vel,
- a keresetek valorizációjának és a nyugdíjak indexálásának eltérése, amit már bonyolultabb kiszámítani
A keresetek valorizációja azt jelenti, hogy a korábbi években elért nettó kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák. Ez úgy történik, hogy az egyes évek nettó kereseteit a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedésének ütemével emelik. A nyugdíjak indexálása pedig a már megállapított nyugdíjak emelését jelenti. A nyugdíjtörvény szerint az éves rendszeres emelés a fogyasztói árak növekedéséhez kötődik (inflációhoz kötött indexálás).
Kiindulópontja a központi költségvetésben tervezett mérték, amit annak várható értéke alapján kell emelni, ha az nagyobb, mint a tervezett. Ezt is emelni kell, ha a nyugdíjas árindex magasabb, mint a teljes. A kormány további emelést hajthat végre, ha annak feltételei biztosítottak.
A nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedése jellemzően magasabb, mint a fogyasztói áraké, ezért e tényező is a nyugdíjveszteséget növeli a szolgálati idő megrövidítése mellett. A veszteség nagysága attól függ, hogy milyen mértékben tér el a nettó átlagkeresetek növekedése és a nyugdíjak emelése a kedvezményes időszakban, valamint attól, hogy az érintett hány évet vesz igénybe a lehetővé tett korhatárkedvezményből. Az összefüggések azt is mutatják, hogy a veszteség százalékos mértéke nem függ a nyugdíj-megállapítás alapját képező kereset, így a nyugdíj nagyságától.
A nyugdíjveszteséget befolyásoló alapvető tényezők, a fogyasztói árak és a nemzetgazdasági nettó keresetek alakulása általában ingadozik, ezért a Nők 40 igénybevétele az egyes korosztályoknál általában eltérő veszteséget eredményez, azonos biztosítási előzmények esetén is.
A veszteségek nagyságrendjéről a jövőre vonatkozóan a kutató úgy kalkulál, hogy még szolidnak tekinthető reálbér-növekedés (2 százalék) esetén is 25 százalék körül alakul a nyugdíjvesztés akkor, ha az érintett a teljes korhatárkedvezményt igénybe veszi. A közeljövőt illetően pedig ennél lényegesen magasabb értéket adnak a kormány meghatározó tényezőkre vonatkozó előrejelzései.
A nyugdíjveszteség pedig rejtett módon jelentkezik, mert azt nem direkt nyugdíjcsökkentés, hanem a rendszer működése váltja ki.
A számok mögött a lényeg
Gerencsér az elemzés alapját képező összefüggéseket egy számpélda segítségével mutatja be. Egy 1955. január 1-jén született hölgy, 40 évi jogosultsági idő megszerzése után 2013. január 1-jén, 58 éves korában ment nyugdíjba:
– A nyugdíj alapját képező nettó átlagkeresete, ami azonos a 2012. évre valorizált nettó átlagkeresetével: 150 ezer forint. (Ez az összeg közelítőleg megegyezik az átlagossal, bár nincs jelentősége az abszolút számnak, mert az eltéréseket viszonyszámokkal vizsgáljuk.)
– A nyugdíja a beszámítás alapjául szolgáló átlagkereset 80 százaléka: 120 ezer forint, Nyugdíja 2019-ben, az időközi emelések hatására: 138 066 forint.
Amennyiben nem élne ugyanez a hölgy a Nők 40 programmal, a rá vonatkozó korhatárkor menne el nyugdíjba, ez az esetében 64 év lenne, amit 2019-ben ér el. Nyugdíja 2019-ben, ha akkor menne nyugdíjba, a következő lenne:
– Nyugdíj alapját képező átlagkereset a nyugdíjazás előtti évre valorizálva: 229 619 forint.
– A nyugdíj az átlagkereset 92 százaléka: 211 249 forint
A két összeg között (Nők 40 – 138 066 forint és a normál nyugdíjazás – 211 249 forint) jelentős a különbség. Ahogy látjuk, 65 százaléka a Nők 40 nyugdíj annak, amit megkapott volna rendes nyugdíjként. Másképpen fogalmazva, az érintett élete végéig 35 százalékkal kevesebb havi nyugdíjat kap, ha igénybe veszi a teljes korhatárkedvezményt, mint akkor, ha az általános korhatáron menne nyugdíjba.
De nem csak a havi nyugdíja lesz kevesebb, hanem az élete során várható összes nyugdíja is, (annak ellenére, hogy 6 évvel hosszabb ideig kapja azt), ha az általános korhatárkor várható élettartama az átlagnak megfelelően alakul. Az érintett 6 éven keresztül megkapja az általános korhatár betöltésekor várható nyugdíj 65 százalékát, azaz 6×65=390 egységet, és elveszít 19×35=665 egységet. Tehát a korhatárkedvezmény idején kapott nyugdíj 1,7-szeresével „fizet”.
Nagy érvágásnak azért mégis a havi nyugdíjban jelentkező veszteség számít, mert a nyugdíjasok zöme folyamatosan a havi nyugdíjból él – értékel a közgazdász.
Forrás: napi.hu
Bankweb kiegészítés:
Az én tapasztalatom is az, hogy nincsenek tisztában az érintettek a Nők40 program működésével.
Tehát nem csak ott van a baj, hogy a társadalom széles rétegei nem gondoskodnak a megfelelő nyugdíj biztonságukról, hanem ott, hogy nem is ismerik a nyugdíjba vonulás feltételeit, a várható nyugdíjuk mértékét. Ha ezekkel a tényekkel tisztában volnának, akkor nem dugnák homokba a fejüket.
Amennyiben segítségére tudok lenni egy személyre szabott nyugdíj program kialakításában, akkor keressen meg.
dr.Tatár Attila
0620/462-8850
info@bankweb.hu
