A Nemzetközi Elszámolások Bankjának (BIS) adatai szerint a 18 legnagyobb feltörekvő gazdaságban a bruttó adósság állomány a válság óta meredeken emelkedett. Míg 2009-ben átlagosan az éves GDP 150 százalékára rúgott, ez a szint mostanra 195 százalékra emelkedett.
A gazdaságok minden szektorát érintette az adósságállomány növekedése, a háztartásokat, a kormányzati szektor és a pénzügyi cégeket egyaránt, azonban a legnagyobb bővülést a nem pénzügyi cégek körében lehetett tapasztalni.
Elsősorban a bányászati és az ipari termeléssel foglalkozó cégek körében volt jellemző a masszív eladósodás. E szektor összesített adósságállománya mára átlagosan a GDP 89 százalékára emelkedett, ez magasabb szint, mint ami a fejlett országokban jellemző volt a Lehman Brothers összeomlását megelőzően.
A fejlett gazdaságokban a trend ettől eltérő képet mutat, az összes adósságállomány az öt évvel ezelőtti szinten stagnál, a GDP 396 százalékán. Itt messze a pénzügyi szektor a legnagyobb hitelfelvevő, a GDP 130 százalékát teszi ki adósságállománya. Eközben a nem pénzügyi cégek és a háztartások adósságállománya stagnált, a növekedést elsősorban az államadósság terén lehet megfigyelni. Ennek oka, a hatalmas gazdasági ösztönzőcsomagok voltak, az államadósság átlagos mértéke a GDP 66 százalékáról 100 százalék körüli szintre ugrott.
Hová ment a Fed pénze?
Hung Tran az IIF igazgatója szerint a számok arra utalnak, hogy a Fed kvantitatív lazításai nyomán a globális pénzügyi rendszerbe került plusz likviditás végül a feltörekvő országok cégeinek hiteleibe áramlott. Azonban most, hogy a Fed szigorítani készül (igaz eközben az ECB és a Bank of Japan lazít), a körülmények jelentősen megváltoznak. Az amerikai kamatok normalizálódásával párhuzamosan sok feltörekvő piacon aktív bank szintén a monetáris kondíciók szigorítására készül – tette hozzá. Az IIF által 120 bank megkérdezésével készített felmérés azt mutatja, hogy a hitelezési feltételek olyan szigorúvá válnak, amire legutóbb 2011-ben volt példa.
Forrás: napi.hu
