A hazai bankrendszer átfogó sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva. A vállalati és a háztartási eladósodottság a jelenleg kedvező környezetben alacsonynak tekinthető, és a hazai bankszektorban jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a hitelezési aktivitás növelésére.
A globális makrokörnyezet javulása az inflációs várakozások fokozatos emelkedésével párosul, ami a hozamgörbék elmúlt időszaki változásában is tetten érhető. A hozamvárakozások átárazódása eltérő monetáris politikai kihívásokat tükröz az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamok emelkedése 2018 elején markáns visszaeséseket eredményezett a pénz- és tőkepiacokon, míg az előretekintő indikátorok a piaci bizonytalanság növekedéséről árulkodnak.
2017-ben az európai bankrendszer kockázatai érdemben enyhültek, de nem szűntek meg teljesen. Kedvező fejlemény, hogy az európiai bankok nemteljesítő hiteleinek aránya érdemben csökkent az elmúlt időszakban, de a piac továbbra is kedvezőtlenül árazza sok intézmény üzleti kilátásait. Mindezek mellett elmondható azonban, hogy a külső kockázatokkal szemben erős maradt a hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége.
A most megjelent Stabilitási Jelentésben kiemelt figyelmet fordított az MNB a vállalati és háztartási hitelezés fenntarthatósági folyamatainak vizsgálatára. Mindkét szegmensben a régiós átlagtól lényegesen elmarad a GDP arányos eladósodottság ciklikus mértéke, és a jelenlegi környezetben jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a hitelezés bővülésére. Mindez két csatornán keresztül is érvényesülhet: egyrészt a hitelezés ciklikus felzárkózásával, tehát a hitelrés záródásával, másrészt a pénzügyi mélyülés trendszerű növekedésével.
A vállalati hitelezés immár több éve növekedésbe fordult, 2017-ben a 12 százalékos kkv-hitelezés bővülés mellett a teljes vállalati szektor hitelezése is kétszámjegyű növekedést ért el éves összevetésben.
2017-ben a háztartási hitelezésben is széleskörű bővülés volt megfigyelhető, amely mind a lakáscélú, mind pedig a fogyasztási célú szegmensekben tetten érhető volt. A növekedés elsősorban a kereslet élénkülésével magyarázható, de a bankok is enyhítették hitelezési feltételeiken. A lakáscélú hitelek új kibocsátásában növekszik a hosszabb periódusokra fixált kamatozásúak részaránya, és ezen belül növekszik a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) részesedése is. A növekvő versenyre utal továbbá, hogy egyrészt emelkedik az alacsonyabb felárat alkalmazó intézmények részaránya, másrészt szélesedik a hitelezésbe bevont ügyfelek köre.
2017-ben is folytatódott a lakáspiaci fellendülés, ami alapvetően a keresleti oldal élénkülésének tudható be. Ennek ellenére piaci túlhevülésről nem beszélhetünk, az egyensúlyi indikátorok a lakásárak fundamentumok által indokolt szintjét jelzik.
A hazai bankrendszer javuló sokkellenálló-képességének egyik pillére a folytatódó javulás a bankok portfólióminőségében. A 2017-es évet a nemteljesítő állomány gyógyulása és tisztítása jellemezte, így a NPL-arány a vállalati szegmensben 7 százalék, míg a háztartási szegmensben 10 százalék közelébe mérséklődött. Mindemellett a hazai bankrendszer likviditási és tőkepozíciója egyaránt erős, a bankok sokkellenálló-képességüket még a feltételezett stresszpályák mentén is megőrzik.
A banki jövedelemezőség fenntartható szintjét rövid távon a hitelezési aktivitás növelésével, a működési hatékonyság javításával és a digitalizációs megoldások implementálásával tudják biztosítani. Ezzel összefüggésben további fókusztémaként szerepel a jelentésben a kiberbiztonság és a banki digitalizáció aktuális kihívásainak bemutatása, illetve az MNB aktív szerepvállalása az innovációk ösztönzésében a Pénzügyi Innovációs Platform működtetésével.
