Interjú készült dr. Windisch Lászlóval, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével, amely a figyelo.hu portálon jelent meg.
Viharos heteken vagyunk túl, botrány ér botrányt. Jelenleg talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy hová tűnt az ügyfelek pénze, egyáltalán megvan-e. Illetve az is válaszra vár, hogy a lebukott brókercégek, befektetési szolgáltatók hogyan tudták hosszú időn keresztül folytatni a visszaéléseket?
Azt, hogy megvan-e a pénz, hosszú és alapos rendőrségi nyomozásnak kell kiderítenie. Mi feltártuk, hogy komoly összeggel nem tudnak elszámolni az érintett szolgáltatók, ezért felfüggesztettük, adott esetben visszavontuk a működési engedélyeket. A lehető leggyorsabban cselekedtünk. Feltételezéseink szerint a hiányzó összegek valószínűleg nem egy számlán gyűltek valahol az évek során. Inkább arra utalnak a jelek, hogy tíz éve vagy még régebben keletkezett veszteségeket nem írták le ezek a cégek, e helyett újabb ügyfélpénzek bevonásával próbálták eltakarni a problémát. Aztán, mint a lavina, egyre nagyobbra nőtt a problémahalmaz.
A brókerpiaci problémák méretét azonban jól mutatja, hogy a hazai befektetési szolgáltató piac 26 ezer milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel. A három problémás brókercégnél e volumen alig egy százaléka van. Természetesen ez nem vigasztalja a pénzükre váró, aggódó embereket, de higgye el: kollégáimmal együtt a megoldáson dolgozunk.
A befektetők, például a Quaestor ügyfelei futhatnak a pénzük után?
Korántsem. A Buda-Cash ügy nyomán több mint 70 ezer banki betétes a napokban már 100 milliárd forintnyi kártalanítási összeget kapott kézhez az Országos Betétbiztosítási Alaptól. Ha egy értékpapírcég felszámolás alá kerül, egy másik garantőr intézmény, a Befektető-védelmi Alap (BEVA) fizet majd kártérítést.
A Quaestor-csoport kötvényesei esetében jogilag alaposan elemzendő, hogy minek minősülnek az ottani kötvénykibocsátó fiktív, létre sem jött „kötvénynek látszó tárgyai”. Ha esetleg nem kötvénynek, hanem a forgalmazó értékpapírcégnél lévő, ott kezelt ügyfélvagyonnak, akkor felmerülhet esetleg ott is a BEVA kártalanítása. Tényleges kötvényprogram esetén ugyanakkor, ha a kötvényeken keresztül finanszírozott gazdasági társaság csődöt jelent, nem számíthat kártalanításra az ügyfél. (A jegybank ehhez még hozzáfűzte: Ez esetben ugyanakkor a felszámolás alá kerülő, kötvényprogramból finanszírozott gazdasági társaságok vagyona nyújthat részben fedezetet a kötvények értékére.)
A Quaestor esetében ugyanakkor fontos tisztán látni azt, hogy működik egy – a felügyelet által évről évre engedélyezett kibocsátási tájékoztatón alapuló és a könyvvizsgáló által auditált mérleg szerint – stabilan működő kötvényprogram, körülbelül 60 milliárd forintnyi állománnyal. Ettől elkülönítve vontak be, a gyanúnk szerint visszaélést elkövetve, mintegy 150 milliárd forintnyi további forrást. Utóbbit kell áttekinteni, hogy ez jogilag kötvényprogramnak minősül-e.
Meglepő lenne. Mit kezdett a befolyt összeggel a Quaestor?
A Quaestoré a legfrissebb ügy, még korai szakaszban jár a vizsgálatunk. Az biztosnak látszik, hogy nem képesek elszámolni bizonyos kötvényekkel. Azt viszont még nem tudjuk, hogy mire költötték az így befolyó pénzt. A legjobb persze az lenne, ha befektetésekre fordították volna, de erre kisebb esélyt látok. A cégcsoport auditált, konszolidált mérlege nagyjából 100 milliárd forint, s amennyiben tényleg megbízhatunk az auditálás minőségében – e tekintetben vannak kétségeink -, akkor azért ez nem sok jóval kecsegtet.
Sajtóhírek szerint a piacon nyílt titok volt, hogy a bajba került cégeknél bűnös módon tévesztik meg az ügyfeleket. Ezek az infók bejutnak egyáltalán a felügyelet irodáiba?
Az elmúlt két hétben hirtelen én is sok „jól értesült” emberrel találkoztam. Ők vajon miért nem szóltak eddig? A felelős magatartás azt kívánta volna meg, hogy korábban megosszák, ha a felügyelés szempontjából fontos információk birtokában vannak. Mi minden, hozzánk beérkező értesülést, információt komolyan veszünk és értékelünk kockázati szempontból.
Azért látszik egy választóvonal, amikortól elkezdtek kirobbanni ezek az ügyek. Előtte sokáig semmi nem történt. Ennyi a mi megjegyzésünk. Viszont fogalmazhatunk úgy, hogy míg a Buda-Cash esetében a korábbi rossz üzleti döntések elfedése miatt ügyeskedtek, a Quaestornál alapból visszaélésről volt szó?
A gyanúnk szerint valamennyi esetben tudatos visszaéléssel van dolgunk. Lehet, hogy 15 évvel ezelőtt veszteséges üzletekbe bocsátkozott a Buda-Cash, de onnantól nem gondolom, hogy rossz gazdasági döntésekről lett volna szó: sokkal inkább tudatos visszaélésről, a veszteséget új ügyfélpénzek bevonásával próbálták elfedni. Ez bűncselekmény. Ami pedig az előzményeket illeti, erősen túlzónak tartom a kritikát. Amióta az MNB átvette a felügyelet feladatait, azaz az elmúlt másfél évben számos komoly felügyeleti lépést tett: a jogtalan banki egyoldalú szerződésmódosítások megszűntetésétől kezdve a Fortress-piramisjáték felszámolásán át több, nem prudensen működő hitelintézet piacról való kivezetéséig.
Az előbb finoman megkérdőjelezte a mérleg audit minőségét. Ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló felelősségének kérdését is vizsgálni kell?
Egyértelműen. Ez számos esetben fontos, de különösen az a kötvényprogramok esetében. Itt ugyanis az MNB kizárólag a kibocsátási tájékoztatók és a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában gyakorolhat felügyeletet, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul. A készülő törvénymódosítási javaslatunkban ezért szerepel a könyvvizsgálók felügyeletének szigorítása is. Pláne, hogy a most vizsgált esetekben – Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt., DRB Bankcsoport – sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló.
Találtak egyéb átfedést a három cégnél? A tulajdonosi körben, a menedzsmentben?
Nem találtunk más átfedést.
Bűncselekményről beszélt. Nem túl korai még ezt kijelenteni?
Természetesen az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva csak gyanúról beszélhetek. Mégis magát a kifejezést tudatosan használom. Nem a pénzügyi rendszer működésének a zavaráról van ugyanis szó, hanem néhány, egymástól elszigetelt cégnél elkövetett súlyos visszaélésről, ami nem egy rendszerszintű kockázatból fakad. A tőkepiaci szektorban több mint 125 felügyelt cég van, ebből van dolgunk hárommal. Rendkívül sajnálatos, hogy sokakat kár ért. Azon dolgozunk, hogy minél nagyobb értékű és gyors kártalanítás történjen.
Azért szélesítették ki a vizsgálati kört, mert máshol is bajok vannak?
A vizsgálatsorozatot nem azért indítottuk, mert a pénzügyi piac egészét fertőzöttnek tartanánk. Remélem, hogy megállapítás nélkül tudjuk lezárni a további ellenőrzéseket. Ugyanakkor az ominózus visszaélések miatt muszáj ránéznünk a többiekre, hogy a megrendült piaci bizalom visszatérjen. Mi is érzékeljük a megingást, ezt visszaszerezni pedig csak egy nyíltan kommunikáló jegybank képes. Nem az a kérdés, hogy kommunikáljunk-e az esetekről. Nem pánikot keltünk, lépéskényszerben vagyunk. Ha egy befektetési vállalkozásnál rendkívüli intézkedést kell alkalmazni, például fel kell függeszteni a működési engedélyt, illetve felügyeleti biztost kell kirendelni, akkor ezt nem lehet elhallgatni, hiszen ez az adott brókercég valamennyi ügyfelét érinti. Az embereknek joguk van tudni az igazságot. Sokkal nagyobb pánikot okozna, ha az lenne a benyomás, hogy a jegybank abban érdekelt, hogy ezek az ügyek ne kerüljenek nyilvánosságra.
Máshol tehát nem találtak eddig visszaélést?
A folyamatban lévő eljárásoknál nem találtunk, de ezek a vizsgálatok még nem zárultak le. Folyamatban vannak a helyszíni adatlekérések, elemzések. Ha mégis találunk, azonnal lépünk, még aznap meghozzuk a szükséges intézkedéseket. Még egyszer szeretném hangsúlyozni azonban, hogy elszigetelt eseteknek tartjuk a három brókercég, szolgáltató ügyét, még akkor is, ha ez sok ügyfélnek jelentős károkat okozott. Ennek ellenére sincs okunk súlyos következtetéseket levonnunk a piac egészére vonatkozóan.
Mi hozta a változást a felügyelet munkájában? A megelőző tíz-tizenöt évben miért nem tárta fel a felügyelet ezeket az ügyeket?
Ha egy cég minden nyilvántartását meghamisítja, akkor csak egy alaposabb vizsgálat segíthet kideríteni, mit is történt valójában. Mi most nem az elmúlt 15 év felügyelésének minősítését végezzük – ilyen gyorsan nem is lehetne ítéletet mondani az elmúlt időszakról -, hanem a befektetői bizalom újbóli megerősítése érdekében dolgozunk. A mostani esetek a jegybank eljárása során lettek feltárva, s továbbra is erős elszántsággal végezzük a munkánkat. Ennek érdekében most olyan jogszabály-módosításokra teszünk javaslatokat, amelyek segítségével hatékonyabban, hamarabb fel lehet tárni az esetleges visszaéléseket. Ezen túl a bizalom visszaépítését, megőrzését is szolgálni fogják a változások. Annak érdekében például, hogy az ügyfél erősebb kontrollt tudjon tartani a befektetési szolgáltatónál vezetett számlája felett, javasoljuk, hogy a KELER-en belül nevesített alszámlák nyíljanak. Szeretnénk, ha az új szabályozással legalább annyira biztonságos lenne itthon a befektetési szolgáltatási tevékenység, mint a – nagyon komoly biztonsági szintet garantáló – befektetési alapkezelés. A befektetési alapok piacán független letétkezelőkön keresztül történik a vagyonkezelés. Ez is lehet egy megoldás a piac átláthatóságának, transzparenciájának biztosítására, a KELER-alszámlák mellett. Arra is módot kellene adni, hogy a szolgáltató back office tevékenységéből online alapon történhessen adatkérés. Akár szúrópróbaszerűen rá lehetne kérdezni egy furcsa értékpapír ügyletre, gyorsan tisztázva az ügyféllel, hogy ő mit tud erről.
Az ellenőrzések gyakoriságán is változtatni kell, hogy évente sor kerüljön egy olyan vizsgálatra, ami a legfontosabb kérdést meg tudja válaszolni: megvan-e az emberek pénze, vagy nincs. Szigorítani kell a vezető tisztségviselők felelősségén is, a jelenlegi 20 millió forintos büntetési limitet meg kell emelni.
Mekkora lehet az új plafon?
Erről nincs még döntés, de célszerű volna nagyságrendekkel emelni ennek mértékét. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a személyi bírságok a pénzügyi rendszeren belüli jogsértéseket követő szankciókat jelentik. Az e rendszeren kívüli bűncselekmények esetében a Büntető Törvénykönyvben nevesített büntetési tételek következetesen szigorú alkalmazása jelenthet valódi elrettentő erőt.
Mikor léphetnek hatályba a módosítások?
Az MNB 1-2 héten belül elkészül a normaszöveggel, s benyújtja azt a kormánynak. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a testület keddi ülésén már támogatásáról biztosította törekvéseinket. Szeretném megerősíteni, hogy minden intézkedésünk a befektetések védelmét, a szabályozás megerősítését szolgálja. A székházunk előtt mostanában több politikus is sajtótájékoztatót tartott. Ideje megérteni, hogy a jegybank nemcsak a kormánytól független, hanem az ellenzéki pártoktól is, mint ahogy minden pénzügyi vagy más lobbicsoporttól. Eltökélten, kompromisszumok nélkül haladunk előre, minden visszaélést fel fogunk tárni. A jegybank képes erre.
