A lakossági bankbetétek összege folyamatosan nő, 2021. év végére átlépte a tízezermilliárd forintot. A látraszóló betétek, számlán pihengető forintok a mostani gyorsan emelkedő inflációs számok tükrében különösen sokat veszítenek az értékükből.
A lekötött bankbetéteknél már legalább elkezdődött a kamatok emelkedése, de még mindig meg sem közelítik a hivatalos inflációt – nem hogy a családok egyénileg mért fogyasztói árának emelkedését. Az infláció természetéről és a saját költségvetés elkészítésének fontosságáról itt írunk: Mekkora a Te inflációd?
A lakosság bankokban elhelyezett pénze 2021. decemberében már 10 279 milliárd forint volt, ami az MNB adatai szerint 16 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
Hatalmas a „pénznyomás”
Az év végi bónuszok, egyszeri jövedelmek, babaváró, csok és egyéb állami támogatások ( pl. szja-visszatérítés) következtében sok-sok milliárd forint került a bankszámlákra, amit még aki szeretné, annak sem volt ideje és lehetősége elkölteni.
Az említett összeg döntő része a bankszámlákon és nem lekötött betétben van. Látra szóló- és folyószámlabetétben összesen 9813 milliárd forintot tartott a lakosság, és 466 milliárd forint volt a lekötött betétek összege. Az eurós számlák esetén ennél is kevesebben kötötték le a pénzt, a 1245 milliárd forintos összegből alig 13 milliárd forint a lekötött betét.
Pedig a betéti kamatok már emelkednek, az év végén már 1,56 százalékot is elért az éven belül lekötött betétek átlagkamata. Ez egy hónappal korábban még csak 0,92 százalék volt. A folyószámlabetétek átlagos kamata pedig csak 0,05 százalék, szóval megéri legalább a bankban lévő pénz egy részét lekötni!
Ha csak a KSH adataival számolunk is jelentős a vagyonvesztés, hiszen az 1,56 százalékos betéti kamat az 5,1 százalékos éves infláció számát elfogadva is 3,5 százalékos értékvesztés – ha figyelembe veszem a látraszóló betétek 0,05 százalékos kamatát sem javít sokat a képen. A 2021. decemberi 9813 milliárd forintos összeg így reálértékben durván 340 milliárd forinttal érhetett kevesebbet. Ha azt nézem, hogy az infláció folyamatosan emelkedik (és még egy ideig várhatóan emelkedni is fog), akkor ez az értékvesztés a lakosság bankban lévő pénzeinél hihetetlen vagyonvesztéshez fog vezetni.
A láthatatlan infláció
Az emberek többsége a „nominális” értékek rabja. Azt gondolják, hogy 20 ezer forintos bankjegy az 20 ezer forintot ér és kész. Már a reálérték fogalmát sem akarják megérteni és arra odafigyelni, nem kedvelik a pénzügyekkel történő foglalkozást, ezt inkább kényszernek élik meg.
Pedig az infláció alattomos ellenség, csak évek múlva érezzük meg a hatását: a boltban már nem tudunk annyi árut vásárolni ugyanazért a pénzért, mint pár éve. A legtöbben automatikusan kevesebbet és rosszabb minőségű terméket vásárolnak védekezésül, pedig akkor már késő – előbb és máshogyan kell cselekednünk!
Miért NE vegyünk állampapírt?
Amíg a betéti kamatok nem növekednek érdemben – márpedig nem fognak -, addig a vagyonvesztés ellenszere egy más, magasabb hozamú megtakarítás lehetne. Mivel a többség a biztonságos megoldást keresi, így érthetően az állampapírok számítanak a legvonzóbb befektetésnek. A Prémium (inflációt követő) állampapíroknál már a tavalyi 5,1 százalékos infláció alapján számolják a hozamot, így a kamatprémiummal együtt a 3 éves 5,85 százalékos, az 5 éves 6,6 százalékos éves hozamot kínál. A Prémium állampapírokat is felülmúlja a babakötvény 8,1 százalékos kamata, és ezek a 6–8 százalékos hozamok már egész jól „közömbösítik” a hivatalosan mért infláció hatását. A baj csak ott van, hogy a saját inflációnk legalább a duplája a KSH által mért értéknek – írják össze a családi költségvetés keretében a kiadásaikat és nézzék meg, hogy a saját „kosaruk” áremelkedése mekkora volt. (Egyszer mindenképpen érdemes ezt elvégezni.)
Magasabb hozam a tőzsdén
Vannak olyan időszakok, amikor kell vállalni némi kockázatot. Tudatosan, fegyelmezetten, de kell. Láthatjuk, hogy a biztonságos, de alacsony kamatozású környezetben biztos a pénzünk értékvesztése is. Ilyen időszakban kiemelten fontos a személyre szabott befektetési portfólió megfelelő összeállítása.
Ezen a portfólión belül pedig egy bizonyos arányban javasolt tőzsdei terméket is választani. Ennek legjobb módja a befektetési tanfolyam keretében elsajátított módszerrel az egyedi részvények vásárlása. Ne bízzuk a pénzünket vagyonkezelőkre, ne vegyünk befektetési alapot, intézzük a befektetési döntéseinket saját magunk.
Az se vegyen állampapírt, aki úgy gondolja, hogy az a legbiztonságosabb ? Az OTP nem is kínál más lehetőséget, mint az állampapír. Akkor mégis mit ?
Kiben bízhat ma egy átlagpolgár, mely bankban, vagy hivatalban ? A bankok nem értünk vannak, hanem önmagukért. A hivatalokra ugyanez vonatkozik, valójában ők is „pénzcsinálók” a maguk módján.
Kedves Erika,
Vehet állampapírt, de tudnia kell, hogy az infláció miatt a pénze értéke romlik, mivel kevesebb kamatot kap, mint az árak emelkedése.
Érdemes egy befektetési portfóliót összeállítani, ahol egyéni céljai, kockázat tűrő képessége, stb. figyelembe vételével kialakul egy mix: lehet benne pl. részvény és állampapír is….