Nem csak a lakossági megtakarítások szintje jár történelmi csúcson, jókora vagyongyarapodásra is szert tett a magyar háztartások egy része az ingatlanok drágulása révén.
Történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek.
“Önmagában a megtakarítások összege vajmi keveset árul el a háztartások vagyoni helyzetéről. Érdemes ezt a mutatót a rövid és hosszú távú hiteltartozásokkal együtt, illetve az ingatlanvagyon átértékelődésével vizsgálni. Emiatt fontos a vagyonportfólió összetétele is, ami Magyarországon még a hasonló történelmi múltú régiós országokhoz képest is egyedi” – magyarázza Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.
Fő vagyoni elem a lakás Magyarországon, a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, még a legalsó vagyondecilishez tartozók – azaz a legszegényebbek – 28 százalékának is van lakása, háza. Közben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. Még a leggazdagabb vagyondecilis háztartásainak is csupán a harmada vásárol állampapírt és a tizede forgat tőzsdei papírokat. Az alsó vagyondecilisekben az emberek elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással – például lekötött betéttel, befektetési jeggyel, biztosítással, nyugdíjpénztári befizetéssel – nem rendelkezik.
Az átlagos magyar vagyonportfólió erős ingatlantúlsúllyal bír, az elmúlt időszakban pedig az ingatlanok az ország egyes régióiban évente akár két számjeggyel is növelték az értéküket. Ezt a vagyonelemet ugyanakkor jellegéből adódóan nehezebben mobilizálhatják az ingatlan tulajdonosok, nagy összeget köt le és a fenntartási költségei is viszonylag magasak más befektetésekhez képest.
A magyarok kedvelik az ingatlan befektetéseket, budapesti lakás befektetési lehetőségekről itt olvashat.
A társadalom több decilise is csak a következő években a legidősebb korosztály elhunytával fogja először érezni, örökösként az anyagi helyzetének érdemi javulását. Pillanatnyilag a háztartások valós vagyoni helyzetének elemzését megnehezíti a koronavírus-járvány miatt elrendelt hitelmoratórium, hiszen ennek eredményeként a családi kasszákban maradhattak összegek….
Hány vagyonos él hazánkban?
Klasszikus értelemben vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljes körű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Fontos kérdés a befektetések, vagyoni elemek „működtetése”, termőre fogása. Ehhez elengedhetetlen egy befektetési portfólió összeállítása, a vagyon működtetésének elsajátítása.
Ezt ma rendkívül kevesen mondhatják el magukról. A Blochamps kutatásai szerint a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8 százaléka birtokolja például az összesen 6500 milliárdnyi kezelt vagyon közel 40 százalékát. Jelenleg nagyjából összesen 3500-4000 olyan család van Magyarországon, akik az ingatlanvagyonon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak a magukénak.
Ez a szűk kör pedig a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások több, mint 10 százaléka fölött rendelkezik. Becsléseik szerint 3 éven belül 25.000-re nő azoknak a száma, akiknek a vagyona eléri az 1 millió dolláros álomhatárt, azaz a 300 millió forintot. A milliárdosok száma 2024 végére jó eséllyel már 7500 fő környékén lesz.
Ez a piacbővülés a magyar vagyonkezelési sajátosságokkal és a koronavírus-járvány hozta változásokkal együtt a privátbanki szolgáltatások újragondolására kell, hogy késztesse a vagyonkezelő szakma szereplőit is. Korcsoportonként teljesen különböző, hogy az ügyfelek mit várnak el és milyen kommunikációs platformon a privátbanki partnerüktől. Sőt, miként az a Blochamps női pénzügyeket elemző kutatásából kiderült, nem csupán nemenként, de életkor és életfázis mátrixban is teljesen más igényekkel szembesülnek az egyre leterheltebb és egyre nagyobb vagyontömegeket kezelő privátbankárok.
Egyre több befektető fordul a tőzsdei részvény vásárlás felé és alakít ki részvény befektetési portfóliót. Ehhez nyújt segítséget „A részvény befektetés módszertana” című tőzsde tanfolyam.
A koronavírus lehetőséget teremtett arra, hogy a szolgáltatók mind a munkafolyamatokat, mind a szegmentálási procedúráikat jobban automatizálják, elterjedt az online tanácsadás is. A következő években az online felületek válnak a szolgáltatási versenyben a legnagyobb csatatérré. Aki meg akarja tartani az ügyfeleit és újakat szeretne meghódítani, annak folyamatos digitális innovációkra, a lokális piacok minél mélyebb ismeretére van szüksége.
