A Növekedési Hitelprogram két éve segíti a mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutását. Az alacsony, maximum 2,5 százalékos fix kamatú, akár 10 évre felvehető hitel 23 500 vállalakozáshoz jutott el a hitelintézetek segítségével.
A Magyar Nemzeti Bank 2013. június elején indította el a Növekedési Hitelprogramot (NHP), amelynek célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutásának elősegítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése. A program két szakaszában eddig hozzávetőleg 23500 vállalkozás jutott finanszírozáshoz, közel 1500 milliárd forint összegben, ami a jelenleg fennálló kkv-hitelállomány mintegy 30 százalékának feleltethető meg.
A vállalkozások részéről jelentős érdeklődés mutatkozott az NHP iránt, köszönhetően annak, hogy a 2,5 százalékban maximált, akár 10 éves futamidőre fix kamat alacsony és kiszámítható terhet jelent. Miközben az NHP jelentősen élénkítette a vállalkozások hitelfelvételi kedvét, intenzívebbé vált a bankok közti verseny, és ismét a kkv szegmensre irányult a hitelintézetek figyelme. Az NHP elindításával sikerült megállítani a kkv-hitelállomány tartós, évi 5-7 százalékos csökkenését, és ezzel elkerülni a hitelbefagyást. A program az MNB becslései szerint eddig a GDP növekedéséhez több mint 1 százalékkal járult hozzá.
Az NHP első szakaszában, mely részben a bankok közötti verseny megteremtését célozta, 3 hónap alatt mintegy 700 milliárd forintnyi hitelszerződés megkötésére került sor. Ennek eredményére építve a program 2013 októberében indult második szakasza már sokkal inkább a hitelállomány bővítésére, valamint a beruházások ösztönzésére és így a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra fókuszált. Ennek keretében mostanáig mintegy 782 milliárd forintnyi igénybevételre került sor, melynek több mint 95 százaléka új hitel, és közel kétharmada új beruházási hitel. Az MNB által végzett kérdőíves felmérés alapján a megvalósult beruházások közel 70 százaléka kapacitásbővítést szolgált. Az NHP második szakaszában számottevően nőtt a mikrovállalkozások aránya, és ezzel párhuzamosan csökkent az átlagos hitelméret is: minden második beruházási hitel 10 millió forint alatti.
Az MNB 2015 tavaszán egy, az NHP-val számos feltétel tekintetében megegyező, azzal párhuzamosan futó, de különálló konstrukciót indított el, amelyben a jegybank nemcsak forrást biztosít a hitelintézeteknek, hanem részt vállal az esetleges hitelezési veszteségből. Erre azért volt szükség mivel a még életképes, de valamivel magasabb kockázatú kkv-k hitelhez jutása továbbra is nagyon korlátozott. Ezek a vállalkozások piaci alapon sok esetben csak indokolatlanul magas felár és rövid futamidő mellett jutnak finanszírozáshoz, ami gyakran beruházásuk elhalasztását vagy csupán részleges megvalósítását eredményezi. Az NHP+ konstrukcióban az MNB 500 milliárd forintos keretösszeget bocsátott a hitelintézetek rendelkezésére, amely a lehívások fokozatos beindulása mellett az év második felében futhat fel.
A jelenlegi feltételek szerint az NHP és az NHP+ konstrukcióban az idei év végéig van mód hitelszerződést kötni, jóllehet az egyes hitelrészek akár 2016 végéig is lehívhatók a legtöbb hitelcél esetében. Bár a jegybanki hitelprogramok megállították a vállalati hitelállomány visszaesését, tartós hitelezési fordulat még nem következett be. A tartós gazdasági növekedés támogatásához az MNB becslései szerint vállalati hitelállomány évi 6-9 százalékos növekedésére lenne szükség. A jövőben a vállalati hitelezés egyre inkább a jegybanki szerepvállalás csökkenése mellett valósulhat meg, így a hitelállomány megfelelő mértékű növelése jelentős kihívás elé állíthatja a hazai bankszektort.
