Ki kapta a közgazdasági Nobel-díjat?

2016-ban Oliver Hart és Bengt Holmström kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a szerződéselméletek területén végzett tudományos munkájukért – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akedémia hétfő délelőtt Stockholmban.

A társadalomban számos szerződéses kapcsolat jön létre, ebbe beletartozik a cégtulajdonosok és a menedzsment kapcsolata, vagy akár egy biztosító és egy autótulajdonos kapcsolata is. Ezek a kapcsolatok jellemzően érdekkonfliktusokkal járnak, ezért elengedhetetlen megfelelően kialakítani a szerződéseket annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös döntések születhessenek mindkét oldalon. Az idei díjazottak sokat tettek a szerződéselméletek továbbfejlesztéséért. Számos különböző területet elemeztek a szerződéstervezésben, mint például a menedzsment teljesítmény alapú juttatásait, biztosításoknál az önrészt és a „co-pay”-t, illetve az állami szektor feladatainak privatizációját.

Holmström az 1970-es évek végén megmutatta, hogy a – megbízó-ügynök probléma mintáján – egy megbízónak (pl. tulajdonos) hogyan kellene az optimális szerződést kialakítania az ügynök számára (menedzsment), akinek tevékenysége részben nem megfigyelhető a megbízó számára. Holmström információtartalomról szóló elve kimondta, hogyan kell pontosan függenie az ügynök fizetésének a teljesítményhez köthető információtól. Az megbízó-ügynök alapmodellt alkalmazva megmutatta, hogy az optimális szerződés hogyan súlyozza a kockázatokat az ösztönzőkkel szemben.

Hart a 1980-as évek közepén érdemben hozzájárult a szerződéselméletek egy új ágának létrejöttéhez, amely a hiányos szerződésekkel foglalkozik. Mivel egy szerződésben lehetetlen minden egyes eshetőségre külön feltétellel kitérni, a szerződéselméletek ezen ága az ellenőrzési jogok optimális allokációját fejti ki: a szerződésben melyik félnek, milyen körülmények között legyen joga döntést hozni? Hart eredményei a hiányos szerződések területén új megvilágításba helyezték a vállalatok tulajdonlását és irányítását, és hatalmas hatást gyakoroltak a közgazdaságtan, a politikatudomány és a jog számos területére is.

Kezdeti hozzájárulásukkal Hart és Holmström a szerződéselméleteket az alapkutatás egyik termékeny területévé tették. Az elmúlt évtizedekben pedig az elméletek több gyakorlati alkalmazhatóságát is bemutatták. Az optimális szerződéses megegyezésekről szóló elemzésük szellemi alapot hozott létre a különböző irányelvek és intézmények megtervezéséhez, a csődtörvénytől kezdve a politikai alkotmányokig.
Forrás: portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük