Tíz év alatt összesen 1400 milliárd eurónyi kárt okozna az Európai Unió gazdaságának, ha visszaállítanák a schengeni övezeten belüli határokat – írja ma publikált tanulmányában a német Bertelsmann Alapítvány. Magyarország sem úszná meg.
A tanulmány által figyelembe vett legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén a határellenőrzések visszaállítása az EU-n belül az importárakat átlagosan 3 százalékkal nyomná fel, s ez 2016 és 2025 között a német gazdaságnak 235 milliárd, a franciának 244 milliárd eurónyi kárt okozna. Azonban úgy vélik, a legjobb esetben is az importárak 1 százalékos emelkedésével kellene számolni, az így okozott kár nagyjából 470 milliárd euró lehetne.
Ha visszaállítanák a határellenőrzéseket az Unión belül, akkor az amúgy is gyenge európai gazdasági növekedés újabb nyomás alá kerülne – mondta Aart De Geus, a Bertelsman elnöke a Reuters szerint.
Schengen kudarca, azon felül, hogy egész Európa számára szimbolikus veszteség lenne, jelentősen megnövelné az Unión belül az áruk kiszállításának az idejét, ami a fogyasztók és a cégek számára is jelentős költségnövekedéssel járna. A tanulmány ennek költségeit Németország és Franciaország esetében a következő tíz évben minimum 77 és 80,5 milliárd euró közé teszi.
Nem csak az Unión belüli, hanem az azon kívüli országoknak is kárt okozna a schengeni övezet vége. A tanulmány becslései szerint az Egyesült Államok és Kína gazdaságának okozott kár 91 és 280 milliárd euró között lenne ebben az időszakban.
Az Unió keleti tagállamait különösen érzékenyen érintené a schengeni megállapodástól való visszalépés – írják a szerzők. A gazdasági növekedés üteme ennek hatására Lengyelországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon is alacsonyabb lenne. Az első forgatókönyv esetén ezekben az országokban a növekedési ütem 0,03 és 0,05 százalékponttal, a rosszabbnál 0,1-0,14 százalékpontos visszaesésével kellene számolni.
A régióban abszolút és relatív értelemben is a lengyel gazdaság sínylené meg legjobban Schengen bukását. A lengyel gazdaságot ezzel a következő 10 évben a kedvezőbb forgatókönyv esetén 18, a kedvezőtlenebb megvalósulásával 54 milliárd euró kár érné. De jelentős negatív következményekkel kellene számolnia a magyar, cseh és szlovák és szlovén gazdaságnak is. Ezekben az országokban ugyanis kifejezetten magas az import áruk és szolgáltatások aránya, s ezek ára a határellenőrzések visszaállításával nőne.
A tanulmányhoz mellékelt ábrából kitűnik, hogy a magyar gazdaság esetében a potenciális kárt 3 és 11 milliárd euró közé teszik a szerzők.
Forrás: napi.hu
