Egyre nagyobb fejtörést okoz szerte a világban a pénzügypolitikai döntéshozóknak, hogy a lakosság tetemes része, a világ népességének csaknem ötödét képviselő iszlám lakosság vallási okokból kimarad a hagyományos bankolásból, és ez hozzájárul esetleges gazdasági-társadalmi leszakadásához.
Az indiai jegybank friss javaslata ezt a problémát igyekszik orvosolni azzal, hogy fokozatosan „iszlám ablakokat” hoznának létre a konvencionális bankfiókokban azok számára, akiknek a vallási előírások tiltják, hogy kamatot fizessenek vagy elfogadjanak.
Indiában a népessség 14%-a, Európában 6%-a vallja magát iszlám vallásúnak. Utóbbi a migráció következetében fokozozatosan emelkedik, így a saría bankok létrehozására egyre nagyobb az igény. Az iszlám vagy saría bankok lényege, hogy egyáltalán nem alkalmaznak kamatfizetést és nem fogadnak el kamatot, az ugyanis a „Sátán munkája”.
Hogy mégis hogy működik például ez esetben a bankolás, arra magyarázatot ad a német iszlám „lakáshitelek” példája: a bank megvásárolja a kiszemelt ingatlant, és a szokásosnál magasabb bérleti díj fejében kiadja ügyfelének, és csak később adja az „adós” tulajdonába. A másik lehetőség, hogy már most eladja neki magasabb áron halasztott részletfizetés mellett, amelynek egyetlen eleme sem számít technikailag kamatnak.
Elemzők rávilágítanak arra, hogy a fenti metódus olyan sokban azért nem tér el a nyugati, hagyományos bankok működésétől. Betétgyűjtésből hiteleznek ők is, igaz, alkohollal, szerencsejátékkal, dohányzással vagy prostitúcióval foglalkozó cégeket nem hiteleznek. Hogy ez megvalósul-e a „csak” iszlám ablakokat működtető, és nem teljesen iszlám indiai bankoknál is, egyelőre nem tudni.
Forrás: portfolio.hu
