A jelenlegi feltételek mellett mindössze húsz évig fenntartható a magyar nyugdíjrendszer. A riasztó kijelentés nem egy ellenzéki párt riogatása, erről nemrég a Magyar Nemzeti Bank szakértői írtak.
Tanulmányuk, amely az egyéni járulékfizetésre vonatkozó adatokon alapul, kiemeli: a válság kezdete, vagyis 2008 óta hozott kormányzati intézkedések – például a magán-nyugdíjpénztári befizetések átterelése az állami nyugdíjrendszerbe, a korhatár előtti nyugdíjba vonulás megszigorítása, illetve a nyugdíjkorhatár emelése – összességében jelentősen csökkentették a nyugdíjrendszer hiányát. (A nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége 0,5 százalékponttal rontja ugyanakkor az egyenleget, igaz, ezt jórészt – 0,3-0,4 százalékpont erejéig – ellensúlyozza a korengedményes nyugdíj jelentős szigorítása.)
2035-ig nem is lesz probléma, ám ezt követően, nagyjából 2060-ra kifullad a reformok hatása, és a GDP-hez viszonyítva 4-4,5 százalékos szintre emelkedik a deficit. Az ok: a társadalom elöregedése, amit akkor már a megemelt nyugdíjkorhatár sem tud majd ellensúlyozni.
A probléma nem csak Magyarországot érinti: az EU-ban a legfrissebb, 2014-es adatok szerint a lakosság 18,5 százaléka, 94 millió ember töltötte be a 65. életévét, és majdnem 27 millióan elmúltak 80 évesek is. Az idősek aránya az ezredforduló óta csaknem 22 százalékkal nőtt – ugyanebben az időszakban az unió lakossága mindössze 3,8 százalékkal tudott emelkedni. A munkaképes korú lakosság (a 15–64 év közöttiek) létszáma 2011-ben kezdett csökkenni az EU-ban, és 2060-ig évente átlagosan 0,3 százalékkal eshet vissza. Eközben a 65 év felettiek tábora évente 1 százalékkal növekszik, így alaposan átrendeződhet a társadalom.
Mit tesz a kormány? A nyugdíjkorhatár nálunk 2022-re nő 65 éves korig, ezzel az aktivitási ráta 1,6 százalékkal nő, ám ezt negatívan és az előző évekénél nagyobb arányban (0,9 százalékban) ellensúlyozza az, hogy a nők negyven év munka után nyugdíjba mennek. A dolgozók (járulékfizetők) létszámának növelése a 65 év alatti lakosság körében is fontos célkitűzés, és a számokat tekintve sikeres is: amíg 2010-ben még 3,7 millió volt a foglalkoztatottak létszáma, a legfrissebb adatok szerint már – nem kis részben a közmunkás-létszám növekedésének köszönhetően – 4,4 millió.
A gond csak az, hogy jó részük olyan keveset keres, hogy az édeskevés a nyugdíjkassza felhizlalásához. 2014-ben 1,2 millió dolgozó regisztrált keresete volt mélyen az átlagbér alatti szinten, ez egyben alacsony járulékfizetést is eredményezett.
Vagyis óhatatlanul azzal kell számolni, hogy – akár még további korhatáremelés mellett is – csökkenni fog a nyugdíjak fizetéshez viszonyított értéke. Akár jelentős mértékű is lehet a visszaesés: amíg most 40 év munkaviszony után az öregségi nyugdíj az adózott fizetés 80 százalékát teszi ki, néhány évtized múlva szakértők szerint akár 65 százalékra eshet vissza az ellátás összege.
Forrás: hvg.hu
