Míg a napelemek globális térnyerése a nemzetközi sajtóban egyre fontosabb téma, Magyarországon a napelem főként az elhibázott támogatási politikával, illetve azzal kerül a hírekbe, hogy hungarikumként nálunk környezetterhelési díjat kell fizetni utána.
A világ három legnagyobb napelemgyártója közé tartozó Canadian Solar napokban kiadott részletes, aktualizált piaci kilátásai és előrejelzései közt az olvasható, hogy a 2014 végén 47 USA cent/Watt költségről (ez 133 forint/Watt-ot jelent) az ő kalkulációik szerint 2017 végére 36 centes (100 forintos) egységárral reális csak kalkulálni. Ebbe az is belejátszik a cég szerint, hogy az egy-egy panel energiatermelő hatékonyságát is javítani lehet – a cél az, hogy a mai 255 Wattról akár 310-re is emelkedhessen –, amivel a mai, beépített napelemek átlagos 16-17 százalékos hatásfokát egyre inkább a 20 százalék körüli érték felé tolnák el a piacon.
Ugyancsak 20 százalékkal, csak éppenséggel lefelé mozdulhat el a napelemes rendszerek költségszintje, miután a gyártás várhatóan a jelenleginek mintegy a duplájára, évi 5,5 GW teljesítményű rendszer előállítására lesz képes.
Ráadásul a felvevőpiacot tovább hevíti a jelek szerint az is, hogy a lakóházak napelem-túltermelését egyre inkább lesz, ami a hálózatra táplálás helyett szimplán felszívja. Az energiatárolási kérdésre lakóház szinten választ adni tudó első fecske – a Tesla „akkumulátor-szekrényének”, a PowerWallnak képében – már megjelent, de mellette az elektromos járművek hétköznapibbá válása és folyamatos térnyerése az, ami a Canadian Solar szerint csak a tengerentúlon több milliárd dolláros beruházásokat generál az elkövetkezőkben – ezzel is tovább csökkentve a napelemrendszerek telepítéséhez szükséges egységnyi finanszírozási költséget.
Eközben Magyarországon
Miközben a világ az olcsó napelem kora felé vette az irányt, és most éppen nagyon jó évek várnak a napelemgyártókra, mert termékeikkel a világ jelentős részén ugyanannyiért tudnák előállítani az áramot, mint a hagyományos erőművekkel – írtuk nemrég a Bloombergre hivatkozva –, eközben Magyarország más úton jár. Japántól Kínán és az Egyesült Államokon, illetve Dél-Afrikán át Indiáig sorolni lehetne, hogy hol hány gigawattnyi, napfényből nyert energiát terveznek beilleszteni a villamosenergia-rendszerükbe – de Magyarország erre lényegében „oda se figyel”. Helyette a kormányzati tisztviselők továbbra is a „nem süt a nap, nem fúj a szél” ortodoxiáját mantrázzák, miközben 60 évre a rendkívül kockázatos orosz atombizniszbe bonyolódnak bele éppen.
