A jegybanki jóslatoknak megfelelően hat jelzálogbank működhet a jövőben Magyarországon: ennyi szereplő pedig bőven meg tud felelni a szigorodó szabályozásnak.
A lejárati összhangra vonatkozó új szabályozás nyomán három új jelzálogbank kezdheti meg működését Magyarországon. A 2017. április elsején hatályba lépő szabályozás szerint ugyanis a hazai hitelintézeteknek a nettó lakossági forintjelzáloghitel-állományukat legalább 15 százalékban hosszú lejáratú, jelzálog-fedezetű forintforrásokkal kell finanszírozniuk. A rendelet hatálya ugyanakkor – a közelmúltban eszközölt módosítás alapján – nem terjed ki a hárommilliárd forintnál alacsonyabb, egy éven túli lejáratú nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező hitelintézetekre. Az intézkedés az MNB várakozásai szerint a túlzott forintlejárati eltérés mérséklése mellett hatékonyan támogathatja a hazai jelzáloglevél-piac újjáéledését és a hosszabb kamatperiódusú, alacsonyabb hitelkockázatú jelzáloghitelek elterjedését is.
A jegybanki statisztikák szerint 2015 végén mindössze 4722,2 milliárd forintnyi jelzáloghitelt – lakáscélút és szabad felhasználásút együtt – törlesztettek a hazai háztartások, amelynek ráadásul egy részét nem is érintik a jövő évben életbe lépő szabályok. Igaz ugyanakkor, hogy az új jelzáloghitel-kihelyezések viszonylag gyors ütemben nőnek a lakossági piacon: lakáshitelből tavaly már 362 milliárd forintnyit vettek fel a lakossági ügyfelek, ez nagyjából a másfélszerese az egy évvel korábbinak. A növekedés pedig folytatódhat, hiszen a kereslet növekedésén túl a hitelezést közvetve ösztönző kormányzati intézkedések – például a kibővített CSOK – hatásával is számolni kell. Dömpingszerű lakáshitel-piaci bővülés viszont ezzel együtt sem várható – ezt ráadásul mindenki szeretné is elkerülni –, a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca pedig még mindig a havi néhány milliárdos szinten mozog, így a hat szereplő ezt a piacot gond nélkül ki tudja szolgálni.
Az új szereplők – az Erste, a K&H és az MKB jelzálogbankja – a nagyjából egyéves átfutási idővel kalkulálva legkésőbb jövő év elején mind megkezdhetik működésüket, ami viszont nagyon kell is a piacnak. A Magyarországon forgalomban lévő jelzáloglevelek mennyisége ugyanis az elmúlt években folyamatosan olvadt – ennek részben szabályozói oka is volt –, és a múlt év végén alig haladta meg az 1070 milliárd forintot: ennek tükrében igencsak jól jönnek majd a kibocsátandó új értékpapírok. A jelzálogbankok piaci súlya is érezhetően nőhet: az MNB által összeállított, a szolgáltatók adatait tartalmazó Aranykönyv szerint a mérlegfőösszegük alapján 6,8 százalékos volt a részesedésük 2014-ben a részvénytársaságként működő hitelintézetek között, a tőkéjük alapján pedig alig 3,5 százalékot ért el.
Forrás: vg.hu
