Nagyon népszerű a kedvező adózású KATA vállalkozási forma, azonban sokan nem gondolnak arra, hogy mit is jelent a havi alacsonyabb közteher befizetés. Valóban előny, hogy több marad náluk a bevételből, azonban komoly hátrány, hogy nyugdíjasként a”legolcsóbb” megoldást választva a nyugdíjba beszámítható kereset és a ledolgozott évek száma is csökken.
Mára több mint 315 ezer vállalkozó adózik KATA vállalkozás keretei között. A KATA havi ötvenezer forint közterhet jelent, azaz évi hatszázezer forintnyi adóteherrel minden közterhet befizettünk, amivel max. évi 12 millió forintos bevételt mentesítünk a további terhek alól. Azonban ne feledjük, hogy mi vár ránk nyugdíjba vonulásunk idején! A mostani szabályok szerint ugyanis a KATA szerint adózók nem jogosultak teljes ellátásra, csak tört részt állapítanak meg nekik. Ez azt jelenti, hogy az 50 ezer forint adó megfizetése esetén 94 400 forint az ellátás számításának alapja, ami elmarad a minimálbértől is és nem lesz elegendő a nyugdíjunk semmilyen alacsony színvonalú megélhetéshez sem!
A szabályok szerint, ha ez a helyzet áll fent, akkor arányosan csökkenteni kell az adott évre a szolgálati időt. Vagyis 1 ledolgozott év a KATA esetében csak 0,71 évet jelent (a nyugdíjra való jogosultság vizsgálatánál viszont nincs arányosítás). 2019-ban egy katás nap csak alig több, mint 0,6 napnyi szolgálati időnek számít! Ha egész évben katás valaki, akkor 365 nap helyett idén csak 231 nap szolgálati időt szerez, ami a nyugdíjszámítás során beszámítható lesz. (Vagyis a helyzet romlott 2018-hoz képest, mert akkor még 250 napnyi szolgálati idő volt szerezhető).
Gondoljunk bele, hogy ha valóban a teljes aktív pályánk alatt katásak maradnánk, akkor a 40 év munkaviszonnyal a nyugdíjszámítás szerint kicsivel több mint 28 évet szereznénk. Korántsem mindegy az eltérés, mivel a kezdőnyugdíjunk a nettó átlagkeresetünkhöz képest nem 80% lenne, hanem csak 66%. Számszerűsítve, ha az átlagkeresetünk 150 ezer forint lenne, akkor 120 ezer forint helyett 99 ezer forintot kapnánk.
Minden KATA vállalkozó tudja, hogy nem lesz nyugdíja!
Fontosnak tartom, hogy minden KATA alá tartozó vállalkozó tudjon erről a helyzetről és minél hosszabb időn keresztül rakjon félre pénzt saját maga a nyugdíjas éveire – mert az államtól semmi jóra sem számíthat!
Én azt nem tartom jó megoldásnak, hogy fizessünk be több pénzt az államnak (pl. fizessünk havi 75.000 Ft közterhet), hiszen köztudott, hogy a nyugdíjunk a legkevésbé függ a befizetéseinktől, azt a következő generáció befizetéseiből fogják fedezni.
Tehát akkor járunk a legjobban, ha magunknak teszünk félre minél több pénzt. Ha pechünk van és korábban halunk meg, akkor az összegyűjtött pénzt öröklik a gyerekeink. De ha hosszú öregkort élünk meg, akkor is (főleg ekkor) sokat számít, hogy mennyi pénzt raktunk el a nehezebb időkre, a nyugdíjas éveinkre. Az a pénz, ami a zsebünkben van, az a miénk, ha összeomlik a nyugdíjrendszer, vagy emelik a nyugdíj-korhatárt, stb.
Sok megoldás közül választhatunk, több termék is létezik nyugdíj célú megtakarításra. Azt is érdemes átgondolni, hogy egyéni helyzettől függően kinek melyik a legalkalmasabb.
KATA vállalkozónak kötelező nyugdíj célú megtakarítást indítani!
Kérje segítségemet még a döntés meghozatala előtt!
dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850.
