Már idén lesz magáncsőd

A magáncsőd bevezetésével jól jár az adós, hiszen az együttműködési időszak végén tartozása egy részét elengedik, és jól járnak a hitelezők is, mert a faktorálás során megkapott néhány, jó esetben 20-30 százalékkal szemben követelésük magasabb százalékához is hozzájuthatnak − mondta lapunknak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

A Keresztény­demokrata Néppárt (KDNP) alelnöke jelezte, a kontinentális modellt szeretnék bevezetni, amelyben 5−10 évig felügyelik az érintettek gazdálkodását.

− Mikor tervezik bevezetni a magáncsőd intézményét?
− A KDNP úgy számol, hogy ezt még az idén elfogadhatja a parlament, s a jövő évben hatályba léphet.

− Kik lehetnek az alanyai?
− A magáncsőd bevezetésével célunk azoknak segíteni, akik normál ügyletekben, főleg fogyasztási hitelek, meg nem fizetett közüzemi számlák vagy ki nem fizetett szolgáltatások miatt adósodtak el. Azokra, akik több tízmillió forinttal tartoznak, nem vonatkozik ez a konstrukció.

− Miért éri meg az adósoknak a magáncsőd intézményével élni?
− Azért, mert az együttműködési időszak végén tartozásuk egy részét elengedik.

− És a hitelezőknek miért éri meg?
− Mert jól járnak vele, mivel a faktorálás során megkapott néhány százalékkal, jó esetben 20-30 százalékkal szemben követelésük magasabb százalékához is hozzájuthatnak.
− A legnagyobb ellenérv ellene, hogy többe fog kerülni a leves, mint a hús. A törvénytervezet maximum napi 25 ezres fizetést ír elő a vagyonfelügyelőnek. Ehhez jön hozzá a közjegyző, a jegyző és a többiek költsége.
− Nemzetközi példák alapján tervezünk bevezetni alsó limitet, hiszen van, ahol a rendszer üzemeltetése, az adminisztrációs költség magasabb, mint a tartozás összege, tehát nem éri meg.

− Mekkora lesz az alsó összeghatár?
− Erre még nem mondanék konkrétumot, hiszen a világban eltérő mértékeket alkalmaznak. Nekünk a magyar viszonyokra kell rászabnunk a rendszert.

− A magyar családok eladósodottságának mértéke, a bedőlt hitelek nagy száma miatt szép számmal lesz szükség csődgondnokokra. Hol képzik ezeket a szakembereket és ki fizeti majd a bérüket?
− Az eljárás első szakaszában kormánytisztviselőkre lesz szükség, akik elkészítik a vagyonleltárt, majd a pénzügyi tervet. Bérüket az államnak kell állnia a költségvetésből, de ennek egy része biztosítható az adott ügyekben keletkező illetékbevételekből.

− Csak egy szabály lesz, amit minden érintettre „ráhúznak”, vagy összeghatár, esetleg más szempontok alapján eltérő elbánásban részesülnek az adósok?
− Adósságosztályokat szeretnénk bevezetni: van, amiből semmit nem lehet elengedni, ilyen például a tartásdíj, s van ahol akár az összeg felét is leírhatják.

− Melyik nemzetközi modellt adaptálják?
− Kontinentális és angolszász modell létezik a világban. Utóbbi sokkal gyorsabb rendezést tesz lehetővé; az ügyfél mindent elveszíthet, de akár egy év alatt újra fogyasztóvá válhat. A kontinentális modellre az a jellemző, hogy 5−10 évig felügyelik az illető gazdálkodását. Mi ezt preferáljuk.

− Mi van akkor, ha a csődvédelmet kapott személy feketén vállal munkát, így a csődgondnok nem lát rá a jövedelmére?
− A családi csődvédelem tisztítani fogja a munkaerőpiacot. A jelenlegi helyzet az, ha valakinek jelentős az adóssága, akkor a feketegazdaságba menekül, hogy a végrehajtó ne tudjon a jövedelméből semmit letiltani. A csődvédelem tiszta helyzetet teremt, hiszen ahhoz, hogy az illető megszabaduljon a tartozásától, annak egy részét igazolt jövedelemből kell törlesztenie.

− Mi történik abban az esetben, ha valaki mégis eltitkolja bármilyen vagyontárgyát, örökségét, jövedelmét?
− Akkor kiesik a csődvédelem alól, s így nem fogják elengedni nemhogy a tartozása felét, de még egy ezrelékét sem.

− A Nemzetközi Valutaalap januárban levélben fejezte ki aggodalmát a román magáncsődtörvény tervezete miatt. A magyar terveket még nem kritizálta valamelyik nemzetközi szervezet vagy akár Brüsszel?
− Eddig nem kaptunk kritikát, s vélhetően a jövőben sem fogunk, hiszen a magyar rendszert működő uniós példákból akarjuk életre hívni.

− Beszéljünk a végrehajtásokról. Mikorra tisztul meg a piac, mikor fog minden végrehajtó a törvények alapján dolgozni?
− Az elmúlt négy évben is ezen voltunk, például a végzettségi szint meghatározásával. Most az Igazságügyi Minisztérium még határozottabb lépéseket tesz és tervez. Bízom benne, hogy egy-két éven belül emberségesebbek és átláthatóbbak lesznek a végrehajtások.

Forrás: napigazdasag.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük