Változik a végrehajtás

A jövőben nemcsak a köztestület működését, hanem az egyes irodák és a végrehajtók munkáját is górcső alá kívánjuk helyezni. Ennek szellemében alakítjuk át a rendszert – mondta lapunknak Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter ismertette: csökkentik a végrehajtói tarifákat, felső határt szabnak a munkadíjakban és jutalékokban. Aki jelenleg végrehajtó, automatikusan az marad, ha teljesíti a képzettségi követelményeket és panasz miatt nem marasztalják el.

– Miért nem állami feladat (monopólium) a végrehajtás?
– Európában többféle modell létezik, van, ahol e tevékenységet az állam látja el, például Németországban és Ausztriában. Franciaországban és Belgiumban magánvállalkozók végzik a munkát, s létezik vegyes rendszer is. Magyarországon 1994 óta önálló végrehajtói státusokat hoztak létre privatizációval, s ez alkalmas lehet a feladat magas színvonalú ellátására.

– Alkalmas lehet, de úgy tűnik, nem az. Hol csúszott el a struktúra?
– A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) felett a közhatalom kontrollja minimális volt, holott a végrehajtás állami közfeladat. Az Igazságügyi Minisztériumnak csak a kamara működésére volt rálátása, az egyes végrehajtók tevékenységét nem ellenőrizhette, csak extrém esetekről volt tudomása. A jövőben nem csupán a köztestület működését, hanem az egyes irodák és a végrehajtók munkáját is alaposan meg kell vizsgálnunk. Mindezen követelményekre figyelemmel fogjuk átalakítani a rendszert.

– Miként képzeli el az átalakítást?
– Bírósági végrehajtói kart hozunk létre, amely köztestületként (a végrehajtók szervezeteként) alapvetően érdek-képviseleti feladatokat lát el. A Bírói Végrehajtói Hivatal ellenben a közhatalomhoz kapcsolódó szakmai kontroll felelőse lesz, vezetőjét a mindenkori szakminiszter fogja kinevezni. A miniszterelnök azzal bízott meg, hogy olyan struktúrát építsek ki, amivel visszaszerezhető a végrehajtások iránti közbizalom. Gyökeresen más szemlélet szükséges a végrehajtásokban!

– Mit fognak ebből érezni az emberek?
– Legfontosabb célunk azt elérni, hogy az emberek ne úgy érezzék, ellenük folyik az eljárás. Számos területen nyújthatunk majd segítséget. Jelenleg például sok esetben a gyermektartáshoz azért nem jut hozzá valaki, mert a végrehajtás elindításához nincs elég pénze. Terveim szerint a jövőben a rászorulók ehhez – a végrehajtási költségátalányból – támogatást kaphatnak. Emellett a végrehajtási előleg maximumát is rögzíteni kívánjuk.

– Nem irreálisan magas a végrehajtói munkáért beszedhető díj mértéke?
– Állami közfeladatból nem lehet üzletet csinálni, ezért csökkenteni akarjuk a tarifákat: felső határt szabunk a munkadíjakban és a jutalékokban egyaránt.

– Nem gondolja, hogy a jogszabályok egy részén is változtatni kellene? Például a végrehajtók munkadíjának kielégítése még a gyermektartást is megelőzi. Vagy egyes végrehajtók trükkös online árveréseket tartanak, ahol nem a valós ingatlant mutatják be, hanem annál kategóriákkal gyengébb minőségűt. Továbbá kiskapus módszerrel, alattomos módon viszik el a gyest és a gyedet, bár ezt a törvény tiltja.
– Ezen problémákat összegyűjtjük, elemezzük és felszámoljuk. Érdemes beszélni egy olyan kérdéskörről, ami a letiltás alól mentes juttatások körébe tartozik, mint a gyermektartás vagy a gyes. Ezekre nem lehet végrehajtást vezetni. Az adós az aktuálisan el nem költött pénzét általában bankban tartja. A pénzforgalmi szolgáltatatónál (banknál) kezelt összegre vezethető végrehajtásnak pedig saját szabályai vannak. Így előfordulhat, hogy a bankszámláról egyébként letiltás alól mentes összeget vonnak le. Vannak olyan juttatások, amelyek valójában nem az adós felhasználására rendeltek, ilyen a gyermektartás, a nevelőszülőknek juttatott ellátási díj. Ezek a gyermek javát szolgálják, ezért a bankszámlára vezetett végrehajtás alóli mentességet meg kell oldanunk. Több kormányzati szereplő együttműködése szükséges ahhoz, hogy ebben az ügyben sikert érjünk el.

– Lesz változás a végrehajtók számában?
– Igen, mert Európában Magyarországon a második legalacsonyabb a számuk. Hazánkban 100 ezer lakosra 1,8 jut, míg Belgiumban 5, Svédországban 22, ezért számuk ésszerű, objektív adatokon alapuló növelésére fogunk javaslatot tenni.

– Panasszal jelenleg hová lehet fordulni?
– Elvileg a kamarához, de ha az nem válaszol, akkor az Igazságügyi Hivatalhoz. Tapasztalatunk szerint eddig „nagyvonalúan” kezelte a bejelentéseket az MBVK, ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, hiszen március elseje óta az Igazságügyi Hivatal felügyeli a köztestület panaszkezelési gyakorlatát.

– Önök most tiszta vizet öntenek a pohárba. De miért csak most, hiszen az anomáliák a 2008-as válságot követően burjánzottak el?
– A helyzetet jól mutatja, hogy amikor a múlt év júniusában átvettem a tárca irányítását, valamennyi parlamenti párt támogatott abban, hogy a végrehajtói rendszert világíttassam át és tegyek rendet. A végrehajtást kérők azért elégedetlenek, mert nem tartják hatékonynak a működést, a végrehajtást elszenvedők pedig azért, mert sokszor emberi méltóságukban is megalázottnak érzik magukat. A probléma kumulálódott.

– Mi a garancia arra, hogy azok, akik eddig tisztességtelenek voltak – látva a piac tisztulását –, hátralévő idejükben ne végezhessenek még gusztustalanabb munkát?
– Megfelelő eszközökkel rendelkezünk, hogy erre ne kerüljön sor.

– Az MBVK által felhalmozott vagyonnal mi lesz?
– Marad a kamarai rendszerben, annak fejlesztésére kell fordítani.

– Átvilágították az MBVK tevékenységét, s ezt követően feljelentést tettek. Miért? Hol tart az ügy?
– Voltak olyan szabálytalanságok, amelyek miatt az ügyészséghez fordultunk. Az ügy nyomozati szakban van, az eredményre várunk, ezért nem kívánok bővebbet mondani erről.
Forrás: napigazdasag.hu