Még soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt, mint idén: igaz, csak nominálisan, de meghaladta a 2003-as és a 2008-as rekordszintet is az új lakáshitel-szerződések összege az év első nyolc hónapjában. Az MNB ma megjelent adatai szerint a személyi kölcsönök és a vállalati hitelek is meredek növekedést mutatnak, a lakáshiteleknél pedig a drágulás is megindult.
564 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötött a magyar lakosság az év első nyolc hónapjában a bankoknál, ezzel megdőlt 2003 és 2008 hasonló időszakának eddigi rekordja (a jegybank elérhető adatai alapján 543, illetve 562 milliárd forint). A személyi kölcsönök már korábban rekordot döntöttek, kihelyezésük az első nyolc hónapban 301 milliárd forintra rúgott.
Az MNB friss adataiban szereplő augusztus hónap önmagában is erős volt a lakossági hitelezésben: a lakáshitelek szerződéses összege 27%-kal, a személyi kölcsönöké pedig 44%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a jóval kisebb volument képviselő áruhitelek pedig egyenesen dupláztak.
A magyar lakossági hitelezés mindenkori csúcsát jelentő 2008-as teljesítményt azonban összességében még így is csak alig 70%-ban érte el a lakossági hitelkihelyezés az első nyolc hónapban, aminek elsősorban az az oka, hogy a korábban rendkívül népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek piacának feltámadására továbbra is várni kell.
Ha a mostani ütemben folytatódik a magyar lakossági hitelpiac növekedése, akkor idén akár a 900 milliárd forintot is elérheti a lakáshitelek új szerződéses összege, ami a legtöbb bank idei várakozása felett lehet. A fogyasztási hitelek jó részét kitevő személyi kölcsönök esetében sem látszik csalódást keltő megtorpanás.
Kevésbé kedvező a hitelfelvevők szempontjából a lakáshitelek drágulásának megkezdődése, ami a fix kamatozású hitelek elterjedésének (összetételhatás) és a hozamkörnyezet emelkedésének az együttes eredménye. Utóbbit támasztja alá, hogy minden kamatperiódusban emelkedtek a kamatok a nyári hónapokban.
A hitelkihelyezések dinamikus növekedésének köszönhetően a lakossági hitelállomány töretlenül nő. A teljes lakossági hitelállomány egy év alatt 3%-kal növekedett, ezen belül a lakáshitelek 8,5%-kal, a személyi kölcsönök pedig 37,0%-kal bővültek. A szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztése (és néhány banknál az értékesítése) szépen halad: egy év alatt 15,6%-kal csökkent az állományuk.
814 milliárd forinttal vett fel több hitelt a vállalati szféra az elmúlt egy évben, mint amennyit törlesztett. A vállalati hitelállomány tranzakciós növekedése is ezzel lényegében elérte a válság előtti években jellemző átlagos szintet.
Forrás: portfolio.hu
