Az értékpapírok adásvétele aszerint eredményez adókötelezettséget, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük.
Árfolyamnyereségnek minősül az értékpapír átruházása esetében az eladási ár és a megszerzéskori bekerülési ár (pl. korábbi vételár) közötti különbözet, melyből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket (például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalék). E tekintetben értékpapírnak minősülnek a Ptk., vagy a kibocsátás állama szerinti értékpapírokon (pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) túl a Kkt., a Bt. vagyoni betétje, a Kft. üzletrésze, a szövetkezeti vagy befektetői részjegyek és más tagsági jogot megtestesítő részesedések is.
Ha egy részvény adásvételéből árfolyamnyereség keletkezik, attól függően kell adózni utána, hogy vajon ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történt-e a kereskedés: ha igen, akkor a jövedelem az ETPÜ szabályai szerint, ha nem, az árfolyamnyereség szabályai szerint adózik. Továbbá például a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereség, a jogszabályi definíciónál fogva adózási szempontból mindig kamatjövedelemnek minősül.
Az úgy nevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETPÜ) igen kedvező adózási lehetőségeket kínálnak. Ebbe a kategóriába tartoznak a befektetési szolgáltatóval vagy annak közreműködésével – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött pénzügyi elszámolással záródó azonnali ügyletek. A befektetési szolgáltatók lehetnek befektetési vállalkozók, árutőzsdei szolgáltatók, befektetési alapkezelők és hitelintézetek. A magyar befektetési szolgáltatók mellett EGT vagy olyan államokban működő szolgáltatók is ide sorolhatók, amelyek országával hazánknak egyezménye van a jövedelmek kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozóan pl. USA (ez utóbbi esetben azonban további feltételeknek is meg kell felelni).
Az árfolyamnyereséget 15%-os személyi jövedelemadó és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) terheli, amely utóbbit azonban csak évi 450.000 Ft-os határig kell megfizetni. Ezt azonban a más jogviszonyok után megfizetett egészségbiztosítási járulékok, egészségügyi szolgáltatási járulékok és egészségügyi hozzájárulások az osztalékjövedelmeknél már bemutatott módon csökkentik.
Az ETPÜ-ből származó jövedelem után 15% szja-t kell fizetni, EHO viszont nem terheli. Az adó alapját úgy számítjuk ki, hogy az adóévben elért összes lezárt ügyleti nyereségből (ahol a pénzügyi elszámolás megtörtént) levonjuk az összes ügyleti veszteséget, vagyis az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségeket és az ügyletkötéshez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által elszámolt díjak együttes összegét (pl. a számlavezetési díjakat, a tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó tőzsdedíjakat).
A tőzsdei ügyletek adózásának különlegessége továbbá, hogy esetükben alkalmazható az úgy nevezett adókiegyenlítés szabálya. A megelőző 2 adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az idei nyereség. Mértéke: a veszteség és annak keletkezésekor érvényes adó szorzata, melyet csökkenteni kell a korábban már érvényesített adókiegyenlítéssel.
A jövedelem és az adókötelezettség megállapításának módjában is különbség van a két jövedelemkategória között. Míg az árfolyamnyereség utáni adót elsősorban a kifizető vonja le, amennyiben kifizető van; addig az ETPÜ kategóriában az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ez utóbbi esetben a befektetési szolgáltatót adó-, adóelőleg levonási kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie, és január 31-ig az adózónak elküldenie. E mellett február 15-éig az adóhatóság felé is szolgáltat adatot. Az adózónak nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről.
Forrás: napi.hu
