A Quaestor károsultak kártalanításának mostani szakaszában a hiányzó kötvényeket pénzkövetelésként vette figyelembe a Beva, ezért ezeknél a kötvényeknél a vásárlásukkor kifizetett vételár képezi a kártalanítás alapját – közölte a felszámolás alatt álló Quaestor Értékpapír Zrt. „f.a.” (QÉP) felszámolója a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN Kft.) honlapján.
A PSFN Kft. honlapján megjelent tájékoztató szerint a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) korábban közölte: július 13-tól megkezdődött a Befektető-védelmi Alapot (Beva) terhelő kártalanítási rész kifizetése.
A Beva maximum 20 000 euróig (mintegy 6 millió forintig) kártalanítja a Quaestor károsult befektetőit. A kártalanításra kizárólag azok jogosultak, akik „meg nem keletkeztetett Quaestor kötvénnyel” rendelkeznek, vagyis, akiknek a kötvényét a felszámolás alatt álló Quaestor nem tudja kiadni.
A közlemény szerint az ügyfélvagyon átvizsgálásakor kötvénysorozatonként egyértelműen megállapítható volt a befektetők értékpapírszámláján nyilvántartott összes Quaestor kötvény darabszáma és a KELER központi értékpapír nyilvántartása alapján a rendelkezésre álló Quaestor kötvények összmennyisége.
A PSFN közleményében kitérnek arra: a QÉP által vezetett egyedi értékpapírszámlákon nem különíthetőek el egymástól az úgynevezett meg nem keletkeztetett, azaz hiányzó kötvények, és a QÉP KELER-nél vezetett számláján rendelkezésre álló, azaz valós kötvények. Az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy-egy befektető egy-egy tranzakció során valós kötvényt vásárolt-e.
Mindezekre tekintettel kizárólag úgy lehetett az egyes ügyfelekre nézve a valós és a hiányzó kötvények mennyiségét megállapítani, hogy kötvénysorozatonként meghatároztak egy arányszámot a KELER nyilvántartásában szereplő valós kötvények darabszámának és az ügyfélnyilvántartásokban lévő összes kötvény darabszámának figyelembe vételével.
Az egyes ügyfelek esetében ezt az arányszámot alapul véve határozták meg a QÉP által vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott kötvénymennyiségből a meglévő, valós kötvények számát, valamint a hiányzó kötvények mennyiségét. (A PSFN honlapján lévő tájékoztató tartalmazza az egyes kötvénysorozatoknál a valós és hiányzó kötvények így meghatározott arányszámát.)
Forrás: vg.hu
Tehát egyértelmű, hogy nem egzakt módon lett megállapítva a kárpótlás, volt akinek ez
„bejött”, más meg rosszabbul járt. Jellemző ez a magyar pénzügyi világra, hol volt az MNB akkor, amikor ezt a fiktív-valós zsebeléseket még fel lehetett volna tárni? És még nekik áll feljebb, a vétkes mulasztóknak, akik már azt sem tudják mibe öljék a pénzüket, annyit fialt! És a legnagyobb disznóság az, hogy a törvényben teljes kártalanítás van, nincs benne fiktív, nem fiktív külön kifizetés. Miért lehet M.o-on büntetlenül érvényes törvényt szabotálni, ami a törvény szerint bűncselekmény? Arra nem hivatkozhat senki hogy nincs elég pénz, a kisembernél ha nem fizet, jön a végrehajtó! Állami cégnél ez is megengedett? Vegyen fel hitelt!
Nagyon züllött, záptojásszagú, korrupt ország lettünk, de meddig lehet még a „rétest”
húzni, mert hamarosan elszakad!!!
Be kell perelni az államot, tuti hogy kell neki is kártalanítást fizetnie.