A kínai jegybank beavatkozásai leértékelési versenyt indíthatnak el a világ központi bankjai között, azaz újjáéleszthetik a devizaháborút. A mesterséges árfolyamok fenntartása azonban egyre nehezebb, ami kaotikus helyzetekhez vezethet a devizapiacokon.
A sajtóban valutaháborúként emlegetett versengő leértékelés újabb fordulója előtt áll a világ, miközben egyre világosabb bizonyítékait láthatjuk annak, hogy jegybankok devizapiaci beavatkozásai egyre hatástalanabbak – kezdi elemző cikkét a Bloomberg. A világ különböző pontjain nagyon hasonló jelenségeket láthatunk.
A mexikói peso jókora gyengülést produkált, aminek alapján a Cantor Fitzgerald LP tőketársaság megállapította, hogy nagyobb részben értelmetlennek bizonyultak a jegybank erőfeszítései a nemzeti valuta erősítésére.
A brazil jegybank döntéshozói a múlt héten arra a következtetésre jutottak, hogy beavatkozásaik csak az árfolyam hullámzását okozták. A svéd jegybank koronaeladásaiban jó vételi lehetőséget látnak a Citigroup elemzői (mivel várhatóan nem fogják tartósan gyengíteni a valutát).
A kínai jegybank az elmúlt napokban – részben a tőzsdei felfordulásra válaszolva – tovább gyengítette a jüant, ami jó eséllyel válaszlépéseket válthat ki más nemzetek központi bankjaitól. Gyengíthetik is saját fizetőeszközüket, hogy gazdaságuk ne veszítse el versenyképességét, vagy erősíthetik azt, hogy védjék állampolgáraik jövedelmének vásárlóerejét.
Az utóbbi azokban a nyersanyag- és energiahordozó-exportáló országokban fordulhat elő, ahol az alacsony árak nyersanyag- és energiaárak lefaragják az exportbevételeket.
Luis Videgaray mexikói pénzügyminiszter szerint a kínai lépések a devizaháború feléledésével fenyegetnek, Svédország pedig máris megkezdte azokat a beavatkozásokat, amelyekkel elejét akarja venni a korona felértékelődésének és fel akarja tornászni az inflációt.
Kétséges, hogy a jegybankok, különösen a kisebb országok központi bankjai el tudnak-e érni bármilyen hosszabb távú hatást devizapiaci beavatkozásaikkal – véli Ken Dickson, az edingurgh-i Standard Life Investment befektetési cég devizarészélegének vezetője. Igen nehéz ellenfélre találhatnak ezek a bankok a piaci szereplőkben, ha azok a szándékaikkal éppen ellentétes irányba akarnak mozdulni.
A svájci jegybank (SNB) nagyjából egy évvel ezelőtt szüntette meg az azt megelőzően több éven át tartott 1,2 frank/eurós árfolyamplafont – emlékeztet a Bloomberg. A svájci deviza ma is 10 százalékkal erősebb európai társánál, annak ellenére, hogy az Európai Központi bank elindította erőteljes monetáris enyhítési programját, azaz euróval árasztotta el a piacokat. Az SNB lépése óriási devizapiaci felfordulást okozott, amihez hasonlót idén a kínai leértékelés is elindíthat.
Egy 2015-ös tanulmány szerint a hatásos valutapiaci beavatkozás feltétele, hogy váratlanul és több jegybank együttműködésével hajtsák végre. Jeffrey Frankel harvardi professzor 1985-ig visszamenőleg elemezte ezt a jegybanki módszert – akkor az USA és más országok bankjai közösen léptek fel a dollár gyengítése érdekében. Frankel szerint esélytelen a beavatkozás, ha a piac az ellenkező irányba halad.
Még a közös akció sem garantálja a sikert. Japán, az USA és más országok hiába próbálták gyengíteni a jent a 2011. tavaszi cunami és földrengés után. A japán deviza a hazafelé tartó vállalati utalások miatt két hónapon át erősödött nagyobb társaival szemben. Még a spekulánsok is le tudják győzni a jegybankokat, ahogy az a Bank of Englanddel történt 1992-ben.
Forrás: napi.hu
