Ha lenne egy üveggömbünk és láthatnánk abban a jövőt, akkor a befektetési döntéseink egyáltalán nem jelentenének gondot. Sajnos azonban a jövőbelátás nélkül kell boldogulnunk. Hogyan oldható meg ez a nem könnyű feladat?
Bizonyára több megoldás is létezik, én most csak pár megközelítésre szeretném felhívni a figyelmet.
Az egyik megoldása a fenti „feladványnak” az, ha valaki hisz a képességeiben és biztos benne, hogy elegendő információval, tapasztalattal és egyéb elemzői képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy a jövő legvalószínűbb kimenetelét megjósolja. Ekkor a helyzetfelmérést egy gyors döntés követi és az összes pénzünk a kiválasztott „tuti” helyre fog kerülni.
Mi a baj ezzel a fenti módszerrel? Egyszerűen az, hogy a jövő nem jósolható meg, hiszen mindig változnak azok a tényezők, amelyek meghatározzák. A folyamatos változás folyamatos újratervezést hoz magával, így pedig nem lehet befektetési döntéseket hozni csak nagyon rövid távra.
Fogadjuk hát el, hogy a biztos jövő helyett csak lehetséges kimeneteleket jelölhetünk meg – jobb esetben valamilyen valószínűségeket hozzájuk rendelve. Most sem vagyunk jobb helyzetben, hiszen a döntésünk bizonytalan lesz és egymásnak ellentmondó következtetések is adódhatnak, amely környezetben nem lehet optimális döntést meghozni.
Marad a harmadik megoldás: csak a főbb trendeket igyekszünk meghatározni, elemzést mindenképpen készítünk, majd a befektetési döntéseinknél igyekszünk „diverzifikálni” – vagyis több alternatívára felkészülve megosztani a pénzünket több termék között.
Bizonyára sokkal szofisztikáltabb megoldások is léteznek, de én egyelőre beérem ezzel az utóbbival. (Ez sem ennyire sarkított a valóságban, hiszen az elemzés minősége és a rendelkezésre álló termékek határozzák meg a kimeneteleket.)
Milyen a mostani befektetési környezet?
Tíz év telt el a legutóbbi válság óta és a legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy milyen állapotban van a világgazdaság, annak legfontosabb régiói? Az USA köszöni szépen, jól van. Bár nem robosztus a növekedés, de tartós és jók az alapjai: alacsony a munkanélküliség, emelkednek a kamatok, erős a belső fogyasztás. Egyedüli gond a méretes adósságállományokkal van. Mind a lakosság, mind az állam (és a FED is) borzasztóan eladósodott, egy igazi időzített bomba ez, de bíznunk kell abban, hogy pár évig még nem robban fel.
Az EU kissé gyengébben muzsikál, itt komoly különbségek vannak a gazdag észak és a problémás dél között, és hát a mi kis régiónk is láthatóan egész jól teljesít. Gondot jelent a Brexit, az olasz helyzet, egyértelmű lassulás látszik, könnyen évekig tartó stagnálás lehet jellemző. (És akkor ez az optimista verzió…)
A feltörekvő országokról már vegyesebb kép rajzolható. Kína egy szerkezeti átalakulás közepén tart, amit elég jól menedzselnek, de az árnyékbankrendszer átláthatatlan kockázatot jelent. India bődületes növekedésre lehet képes, Oroszország a nagy túlélő – embargó, olajáresés, bármi jöhet, ők méretüknél fogva egész jól el vannak. Latin-Amerika egy válsággóccá válik, itt komolyabb gondok várhatóak, Afrika jelentős fejlődési ciklusba léphet, ha a politikai feszültségeket sikerül visszaszorítani.
Mi következik ebből az elnagyolt helyzetképből? Ha az egyes pénzpiacok fejleményeit is sorra veszem, akkor látható, hogy a legnagyobb tőzsdéken komoly korrekció zajlott, amelynek talán éppen vége, a kötvénypiacokon megindult a kamatemelkedés, amit a FED kamatcsökkentési „hangulatváltása” jócskán felborított – marad az irreálisan alacsony, helyenként negatív kamat. A teljes globális állampapírpiac negyede már negatív kamat mellett forog és ez sok jót nem jelent – brutális a pénzbőség!
A negatív folyamatok egyelőre nem gyorsak, adódhat még pár jó év a tőzsdéken, mielőtt a pénz elkezdene elvándorolni innen. A nyersanyagok nem teljesítenek fényesen, ami jelzi, hogy a növekedés azért nem is olyan erőteljes, az arany hol megugrik, hol stagnál. A devizapiacokon még van erő a dollár további erősödésében, és ez szinte mindent meghatároz – köszönjük a FED-nek.
Milyen befektetési döntést hozzunk?
Aki rendelkezik kereskedési tapasztalatokkal, az a korrekciók által biztosított lehetőségeket jól fel tudja használni rövid távú, daytrade ügyletek kötésére. Ez kockázatos és nagy gyakorlatot, tudást, kitartást igénylő „munka”, azonban magas hozamokat lehet itt elérni. Akit érdekel ez a lehetőség, az jöjjön el a tőzsdei tanfolyamra és tanuljon előbb…
A pénzünk nagyobb részét mindenképpen hosszú távú megoldásokba érdemes fialtatnunk, őszintén szólva eléggé gyér egyébként is a termékkínálat. Kicsit leegyszerűsítve két úton indulhatunk el: akit zavar egy legalább 10 éves futamidő, az a nyílt végű befektetési alapok közül válogathat. Itt azért nem túl jók a hozamok és bizonytalan, hogy mikor mennyi pénzt veszünk fel, költünk el – szóval nem tanít fegyelemre a rövid futamidő, ezt tapasztalom munkám során. Aki elfogadja, hogy olcsóbb és jobb megoldás egy hosszú távú terméket választani, amelynek alacsonyabbak a költségei és kellő rugalmasságot biztosít (vagyis olyan átcsoportosításokra van mód, amellyel a pénzünk mindig az elemzésünknek megfelelő termékkörben dolgozhat), akkor itt szerintem hosszabb távon jobb hozamot érhet el, mint a nyíltvégű alapoknál. Ezt az elmúlt évek hozam adatai alá is támasztják, de csak gondoljunk bele: mennyivel biztosabb és tartósabb döntést hozhat egy alapkezelő, ahol nem kell nagy likviditást tartani a nyílt, bármikor kivehető pénzeszközök miatt.
Ilyen időtáv mellett adózási előnyöket is igénybe vehetünk, továbbá nyugdíj cél esetén 20%-os adóvisszatérítést is kérhetünk.
Amennyiben részletesebben is érdekli az általam javasolt befektetési termékkör és az azon belül választható eszközalapok előnyei, az én hosszú távú stratégiám, akkor keressen meg.
dr.Tatár Attila
infokukacbankwebponthu
0620/462-8850.
