A modern pénzrendszer alapját a bizalom adja, biztosnak kell lennünk abban, hogy a bankba betett pénzünket vissza is fogjuk kapni. Ha egy bank csődbe megy, akkor ez bizalmi kérdéseket vet fel.
Ennek a bizalomnak a helyreállítása a legfontosabb feladat, ezért aztán politikusok és bankárok, jegybanki szereplők is gyorsan igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy minden körülmények között vissza fogják kapni a pénzüket, semmi ok az aggodalomra.
Miért van pánik?
Minél nagyobb a pénzbőség, annál nagyobb a pénzügyi rendszer sérülékenysége. De az arany fedezetű pénzrendszerhez nem lehet visszatérni, mert nincs annyi arany, ami ehhez elegendő lehetne. Az elmúlt évek gyors gazdasági fejlődéséhez gyorsan növekvő pénzkészletek kellettek, különben a pénzhiány leállította volna a fejlődést és akár önmagában is válságokhoz vezethetne a pénz/likviditás hiánya.
A pánikot az váltja ki, hogy egy bank csődbe megy – akár tőlünk több ezer kilométerre, egy másik országban? Igen. A pánik már csak ilyen….
Mi okozhatja egy bank csődjét? Csak egyetlen dolog, a megfelelő likviditás hiánya. Sok hibát, veszteséget elvisel egy bank, de azt, hogy az emberek ki akarják venni egyszerre a pénzüket, a világ legjobb bankja sem élné túl.
A kígyó a saját farkába harap – szokták mondani. A nagyobb bankcsőd kiváltó oka maga a pánik, de szerencsére a bankrendszer összezár és a jegybank, más bankok megsegítik a bajba jutott bankot.
Csőd és csőd között van különbség
Ha egy személy (egyén, cég) vagy család kerül pénzügyi bajba, akkor csődbe megy – nem tudja a fizetési kötelezettségeit (hitel, adó, bármi) teljesíteni. Ilyenkor jön a végrehajtó, nincs kegyelem, viszi amit csak ér.
Ha egy bank kerül csődhelyzetbe, akkor azt megmentik és látni szeretnénk, hogy a felelősöket – ha vannak – vonják felelősségre. De a pénzügyi rendszer működőképessége ilyenkor a legfontosabb.
Ha egy ország kerül gondba, akkor egy kicsit (vagy nagyon) sokkal több állampapírt bocsát ki. Amig a bizalom fennáll, addig lesz, aki ezeket megvásárolja és megy minden tovább. Ha valóban fizetésképtelenné válik egy ország, akkor kiközösítik, nem állnak vele szóba, de ettől még másnap is menni kell dolgozni, az üzletek kinyitnak, legtöbb esetben folytatódik a normális élet – látszólag még sokáig. Van esélye és ideje a kormánynak megoldást keresni. (Az EU családnak köszönhetően a tagállamot ekkor is megmentik – lásd Görögország.)
Hát ennyire más a gazdasági élet szereplőinek a helyzete. Azt, hogy a problémák mekkorák és mikor, ki fogja a rossz döntések következményeit viselni – hát az eltérő, de többnyire a jövő generációi fizetik meg az árat valamilyen formában…..
Fő a bizalom
A bizalom helyreállítása a legfontosabb közös érdekünk, a pénzügyi rendszer az alapja a modern életünknek. Ezt meg tudták oldani 2008-ban, 2020-ban és most is meg fogják oldani, szóval ne rohanjunk a bankba a pénzünkért.
A digitális jegybanki pénz
Évek óta dolgoznak a jegybankok egy blockchain alapú jegybanki pénz létrehozásán. Ez váltaná fel a mai készpénzt, elektronikus pénzt – előbb vagy utóbb. Ez egy folyamat lesz, amelynek a végén akár minden állampolgár kap egy ingyenes számlát, amellyel csatlakozik ehhez a pénzrendszerhez. A bankoknál is lesznek hitel és értékpapír számlák, a rendszer csak lassan fog átalakulni, de ha ez megtörténik, akkor a bankok csődje és a pénzügyi rendszer stabilitása már egy kicsit külön válik.
Ha a bank csődbe megy, akkor a hitelt az utód banknak továbbra is fizetnünk kell. Ha a befektetésünk kockázatos helyen lesz, az a mi kockázatunk marad, de alapvetően a betétbiztosítás (OBA és BEVA) továbbra is védi majd a pénzünket.
Milyen lesz ez a jövő pénzügyi rendszere? Ma még nem tudhatjuk, de valamilyen formában el fog jönni, mert a technikai alapjai meg vannak annak, hogy olcsóbb és jobb pénzügyi rendszert hozzunk létre – akkor pedig ez létre is fog jönni. Hogy annak is lesznek hibái? Valószínű, de ez legyen egy másik kérdés, amit még nem most fogok megválaszolni.
