2017. november 23-án tartották meg a Fintech Banking Summit konferenciát, amelyen a jelenlegi Fintech trendeket vitatták meg a bankok, fintech cégek, szabályzók és befektetők kiválóságai. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a Fintech-et, a kivárás és a tétlenség veszteséghez és akár bukáshoz is vezethet.
A konferenciát Imre Zsombor (InVendor) nyitotta meg az Open Bankingről szóló gondolataival. Az Open Bankig keretein belül a bank megnyitja rendszereit külső fejlesztők előtt, és – természetesen az adatok maximális védelmét biztosítva – lehetővé teszi, hogy a területen dolgozó fejlesztő cégekkel minél egyszerű, hatékony módon tudjon együttműködni. Ezt követően az első kerekasztal beszélgetés résztvevői a startup szférát befektetői szemmel, majd ezt követően a startup-ok értékelték a kialakult helyzetet. Kovács Zoltán (angyal) szerint egy jól kidolgozott ötlet és egy jó csapat elegendő érv lehet egy befektető számára, de ugyanakkor veszélyes egyetlen ötletre feltenni mindent, ezért ma már itthon is sokkal több a konzorciális befektetés. Pecsenye Roland (angyal) szerint nagyon fontos kérdés a méretgazdaságosság; ma már jellemzően egy angyal egyedül nem tudja megfinanszírozni a nemzetközi piacra való kijutáshoz alsó hangon szükséges 5 millió Eurót. Balassa Tamás (OTP Digitális Kockázati Tőkealap) szerint az a lényeg, hogy a közös munka gyümölcseként egy referenciaértékkel bíró megoldás jöjjön létre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy itthon több lehetőség van a B2B területen, Pereczes János (MKB Fintech Lab) kiemelte, hogy itthon olcsóbb a tehetség és a megélhetés, kedvezőek tehát a feltételek a cégépítés folyamatához.
A következő beszélgetés résztvevői a startup-ok szemszögéből vizsgálták meg a folyamatot. Faluvégi Balázs (Blueopes) szerint a kelet európai cégek megítélése rosszabb a nyugati országok vállalkozásaihoz képest, ami különösen tőkeszerzéskor érzékelhető. Külföldi befektetők esetében „nem lehet PR-kodni, kamuzni”, a befektetési döntéseket szigorú tények alapján hozzák meg. Szabó Márton (Koin) szerint ők szerencsés helyzetben voltak, hiszen az első kört maguk tudták finanszírozni; de kétségtelen, hogy a gyors előrehaladáshoz nagyobb csapat és nagyobb mennyiségű tőke kell. Bíró Tamás (Barion) szerint akár 6 hét alatt is szerezhető kezdőtőke, az pedig lassúnak számít, ha egy csapat egy év alatt jut finanszírozáshoz.
A digitalizálás folyamata mindenki számára előnyös, hiszen a bankok új csatornákhoz és új ügyfélkörhöz jutnak, a Fintech cégek pedig hozzáférnek egy óriási piachoz. Technológiailag azonban a bankok lemaradásban vannak a Fintech cégekkel szemben, nem tudnak együtt haladni, hiszen a bankok csak lassan képesek új irányt venni, és folyamatosan a kísértés, hogy a partnerség helyett inkább integrálják a Fintech tudást és akár magát a céget is. Mudri György (Wyze) szerint nincs bank Fintech nélkül és nem létezhet Fintech bank nélkül; a tanulási folyamaton pedig mindkét szereplőnek végig kell mennie.
May Michelson a PayKey nevű alkalmazást mutatta be, amely hidat képez a közösségi és banki alkalmazások között. Az online piac rengeteget változott az elmúlt 5 évben, ma már online vagy mobillal fizetünk és digitális pénztárcával járunk vásárolni. A bankok mellett ráadásul új szereplők is küzdenek a felhasználókért: a Facebook két hete indította el „Messenger Payment” nevű fizetési szolgáltatását, Dél Korea legnagyobb üzenetküldő szolgáltatója pedig kiadott egy „Kakao Bank” nevű fizetési app-ot, amely 5 nap alatt 1 millió felhasználót szerzett. A tranzakciókat a bankok bonyolítják, de a kapcsolódó beszélgetést e-mailben, vagy chat alkalmazásokban folytatják le a szereplők. A PayKey a chat alkalmazásokon (Snapchat, Messenger, Whatsup stb.) belül teszi elérhetővé a banki funkciókat, így más alkalmazás használata nélkül is lehetséges egy pénzügyi tranzakció elindítása.
Hetényi Márk (MKB Bank) arról számolt be a hallgatóságnak, hogy az MKB máris nagyokat lépett előre a digitalizáció ösvényén: kinyitották rendszereiket a fejlesztők irányába, lecserélték a core rendszert, és elkészítették az adatkapcsolathoz szükséges API-kat. Ezeknek köszönhetően ma már több szinten tudnak együttműködni a fejlesztő cégekkel, fejlesztői közösségek tudnak létrejönni, és jobb értékajánlatokat tudnak megfogalmazni az lakossági és vállalati ügyfelek irányába egyaránt.
A Deloitte már 3 éve vizsgálja a Fintech és a bankszektor kölcsönhatását. Bíró Balázs (Deloitte) és Somfai Fábián 37 országban, 234 bank közreműködésével lefolytatott kutatás eredményét ismertette, amely a banki rendszerek kapcsán három szempontot vizsgált meg: az alapfunkcionalitást, az ügyfélközpontúságot, illetve az ügyfélélményt. A kutatók valós ügyfélszámlákon teszteltek 826 funkciót, így részletes és pontos képet kaptak arról, hogy ki hol tart most. Az eredmények azt mutatják, hogy a Fintech már minden területen jelen van a szektorban, megváltoztatta a gondolkodást, magasabb szintre emelte az ügyfélélményt. A legjobb hazai bankok hozzák a régiós átlagot, ugyanakkor az összteljesítményt vizsgálva bankszektorunk az utolsók között van, ami egyben lehetőség is, hisz van még tennivaló a hazai piacon akár új belépők számára is.
A konferencia további részében elsősorban a PSD2 irányelvek bevezetéséhez kapcsolódó stratégiákról értekeztek a résztvevők. Az első kerekasztal-beszélgetésen Bíró Balázs (Deloitte) kifejtette, hogy a Fintech körüli felhajtás nagyon jót tett a bankoknak, mert felismerték, hogy lépniük kell, ha versenyben akarnak maradni, a Fintech cégek számára pedig világossá vált, hogy van helyük a piacon és beleharaphatnak a bankok portfóliójába.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy valójában az egyszerű igényeket kell tudni magas szinten kielégíteni: az ügyfelek egyszerűen akarnak bankolni és vásárolni, akár hitelfelvétellel, digitálisan fizetve, percek alatt, úgy, hogy közben kizárólag a telefonjukat használják.
